Alapvetően az, amit - saját szerencséjük kovácsaiként - az afroamerikaiak kezdenek az életükkel.
Háttér: 2020. május 25-én őrizetbe vétel közben, rendőri brutalitás miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, aki - a wikin olvasható adatok szerint - nem volt vétlen, így szobor helyett börtönt érdemelt volna, ha sikerül szakszerűen őrizetbe venni. Halála tüntetéssorozatot váltott ki, zavargásokkal és fosztogatással. A brutális rendőröket letartóztatták, ellenük példát statuáló vádat is emeltek, ez azonban nem vetett véget a tüntetéseknek. A tiltakozók rendszerszintű igazságtalanságokra panaszkodnak. De van-e tényleges rendszerszintű igazságtalanság?
Az index.hu cikkét olvasva: az afroamerikaiak helyzete úgy rossz, ahogy van, és erről rajtuk kívül mindenki tehet. Ha ez igaz, akkor jogos a felháborodás, és célszerű addig tüntetni, amíg érdemi változás nem következik be.
Ám ha nem igaz, akkor kb. felesleges tüntetni, és érdemi változás sem várható, legalábbis nem az érintettek aktív részvétele nélkül. Vegyük sorra az index.hu érveit, és ütköztessük őket a valósággal, illetve az észszerűen igazságos társadalom modelljével.
1. Az afroamerikaiak rosszabb jövedelmi helyzetben vannak az átlagnál.
- Ez kimeneti eredmény (outcome) leírása, és nem érdemi érv, mivel az esélyegyenlőség nem ígéri a kimenetek egyenlőségét, sőt. Egy észszerűen igazságos társadalomban a jövedelem teljesítményfüggő. Mivel az egyéni teljesítmények különbözőek, logikus módon a jövedelmek is különböznek. Ha az afroamerikaiak összjövedelme átlag alatti, az közelebbi vizsgálatot igényel, megállapítandó, hogy milyen folyamatok, mechanizmusok eredménye. A vizsgálat során fény derülhet rendszerszintű igazságtalanságra (pl. minden afroamerikai gyerek iskolai osztályzatából levonnak egy jegyet, fizetéséből büntető %-ot, a hivatalban elfektetik a vállalkozásbejegyzési kérelmét, stb.), de ha nem derül fény efféle nyilvánvaló igazságtalanságra, akkor az alacsonyabb összjövedelem bizony az alacsonyabb egyéni teljesítmények eredménye, és pont így igazságos.
- Ez kimeneti eredmény (outcome) leírása, és nem érdemi érv, mivel az esélyegyenlőség nem ígéri a kimenetek egyenlőségét, sőt. Egy észszerűen igazságos társadalomban a jövedelem teljesítményfüggő. Mivel az egyéni teljesítmények különbözőek, logikus módon a jövedelmek is különböznek. Ha az afroamerikaiak összjövedelme átlag alatti, az közelebbi vizsgálatot igényel, megállapítandó, hogy milyen folyamatok, mechanizmusok eredménye. A vizsgálat során fény derülhet rendszerszintű igazságtalanságra (pl. minden afroamerikai gyerek iskolai osztályzatából levonnak egy jegyet, fizetéséből büntető %-ot, a hivatalban elfektetik a vállalkozásbejegyzési kérelmét, stb.), de ha nem derül fény efféle nyilvánvaló igazságtalanságra, akkor az alacsonyabb összjövedelem bizony az alacsonyabb egyéni teljesítmények eredménye, és pont így igazságos.
2. Az afroamerikaiak az utóbbi évek gazdasági fellendülése alatt sem zárkóztak fel, az utóbbi 20 évben, relatíve, „szegényebbek" lettek.
- Ez még mindig a kimeneti eredményről szóló állítás, és nem érdemi érv. Ha megnézzük a jövedelmi grafikont, a latinok is többet keresnek a feketéknél, ami el kellene, hogy gondolkodtassa a társadalomkritikusokat: milyen rendszerszintű oka lehet annak, hogy a latinok feljebb vannak? Valószínű, hogy semmilyen. A latinok frissebben bevándoroltak, ezért logikus, hogy a helyzetük összességében elmarad a régebben bevándorolt, zömében fehér többség helyzetétől. Még nem olyan képzettek, még nem olyan szilárdan beágyazottak, stb. A(z akaratuk ellenére behurcolt) feketéknél azonban adott a hosszú jelenlét, mi hiányozhat? Mi más, mint az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci teljesítmény?
- Ez még mindig a kimeneti eredményről szóló állítás, és nem érdemi érv. Ha megnézzük a jövedelmi grafikont, a latinok is többet keresnek a feketéknél, ami el kellene, hogy gondolkodtassa a társadalomkritikusokat: milyen rendszerszintű oka lehet annak, hogy a latinok feljebb vannak? Valószínű, hogy semmilyen. A latinok frissebben bevándoroltak, ezért logikus, hogy a helyzetük összességében elmarad a régebben bevándorolt, zömében fehér többség helyzetétől. Még nem olyan képzettek, még nem olyan szilárdan beágyazottak, stb. A(z akaratuk ellenére behurcolt) feketéknél azonban adott a hosszú jelenlét, mi hiányozhat? Mi más, mint az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci teljesítmény?
3. A fehérek vagyona tízszer akkora, mint az afroamerikaiaké.
- Ez továbbra is kimeneti eredmény, és közelebbről megvizsgálva újra zavarba kellene, hogy ejtse a kritikailag gondolkodó társadalombírálókat. A latinok jobb vagyoni helyzetben vannak az afroamerikaiaknál, az ázsiaiak pedig sokkal jobb vagyoni helyzetben. A vagyoni különbségek hátterében ezért nem valószínű, hogy a bőrszín áll. Ha az ázsiaiaknak sikerül vagyont szerezni, akkor a bőrszín nem lehet akadály, azaz mindenkinek sikerülhet, nem? Ha az ázsiaiakat megfizetik, akkor minden nem-fehér bőrszínű dolgozónak megvan az esélye, hogy jó munkával jó pénzt keressen.
- Ez továbbra is kimeneti eredmény, és közelebbről megvizsgálva újra zavarba kellene, hogy ejtse a kritikailag gondolkodó társadalombírálókat. A latinok jobb vagyoni helyzetben vannak az afroamerikaiaknál, az ázsiaiak pedig sokkal jobb vagyoni helyzetben. A vagyoni különbségek hátterében ezért nem valószínű, hogy a bőrszín áll. Ha az ázsiaiaknak sikerül vagyont szerezni, akkor a bőrszín nem lehet akadály, azaz mindenkinek sikerülhet, nem? Ha az ázsiaiakat megfizetik, akkor minden nem-fehér bőrszínű dolgozónak megvan az esélye, hogy jó munkával jó pénzt keressen.
4. A koronavírusba az átlagnál több afroamerikai halt bele.
- Ez ismét kimeneti eredmény, így nem érdemi érv. Mellesleg a briteknél és a franciáknál is hasonló problémák adódtak, az afrikaiak mellett az arabok, pakisztániak, stb. körében, és ott is vizsgálják a lehetséges okokat: a jövedelem, a lakásviszonyok, az egészségi állapot merültek fel lehetséges tényezőként. Ám kritikailag gondolkodva tegyünk fel egy ellenőrző kérdést: arányában több svéd halt meg, mint magyar, ez tehát a svédek hátrányos helyzetét valószínűsítené? Indul-e vizsgálat arra, hogy kevesebbet keresnek-e, rosszabb körülmények között élnek-e, rosszabb egészségi állapotban vannak-e a svédek a magyaroknál, és hogy mit kellene tenni az „elnyomott" svédek felzárkóztatásáért? Ha nyilvánvalóan nem indul ilyen vizsgálat, mert nevetségesen illogikusnak tartanánk, akkor észszerűen mit várhatunk az amerikai/brit/francia vizsgálattól?
- Ez ismét kimeneti eredmény, így nem érdemi érv. Mellesleg a briteknél és a franciáknál is hasonló problémák adódtak, az afrikaiak mellett az arabok, pakisztániak, stb. körében, és ott is vizsgálják a lehetséges okokat: a jövedelem, a lakásviszonyok, az egészségi állapot merültek fel lehetséges tényezőként. Ám kritikailag gondolkodva tegyünk fel egy ellenőrző kérdést: arányában több svéd halt meg, mint magyar, ez tehát a svédek hátrányos helyzetét valószínűsítené? Indul-e vizsgálat arra, hogy kevesebbet keresnek-e, rosszabb körülmények között élnek-e, rosszabb egészségi állapotban vannak-e a svédek a magyaroknál, és hogy mit kellene tenni az „elnyomott" svédek felzárkóztatásáért? Ha nyilvánvalóan nem indul ilyen vizsgálat, mert nevetségesen illogikusnak tartanánk, akkor észszerűen mit várhatunk az amerikai/brit/francia vizsgálattól?
Rendszerszintű problémáról akkor beszélhetünk, ha találunk olyan társadalmi csoportot, amely átlagos input-ot (bemeneti teljesítményt) tesz le az asztalra, cserébe átlag alatti output-ot (kimeneti jövedelmet) kap, és ennek konkrét jogi vagy informális okát is be tudjuk azonosítani. Az USA-ban nincs ilyen beazonosítható ok, a logikus következtetés tehát, hogy az átlag alatti output oka az átlag alatti input, megoldása pedig, hogy az érintettek - destruktív háborgás és többségvádolás helyett - közelítsék az input-jukat az átlaghoz.
Nem rendszerszintű igazságtalanság, hanem afroamerikai érdekkörbe tartozó probléma, hogy pontosan miért lehet átlag alatti az input, és hogyan közelíthető az átlaghoz. Össztársadalmi érdek is egyben, hogy erről nyílt vitát folytassanak, majd az afroamerikaiak önvizsgálatot tartsanak, felvállalják a felelősségüket, és rendbe tegyék a házuk táját. Vegyenek példát az ázsiaiakról és a latinokról. Egy észszerűen igazságos társadalomhoz felelősségteljesen viselkedő egyének és közösségek kellenek. A hasznos társadalomkritikához pedig a trendi „meg nem gondolt gondolat"-nál igényesebb hozzáállás.