Mit tudott jól Marx? 5. rész

Marx szerint a dolgozók ki vannak zsákmányolva a földesurak/tőkések által. A munkás pl. 4 órában megtermeli a tőkésnek a bére ellenértékét, majd további 4 órát dolgozik a tőkés profitja érdekében, ami igazságtalanság.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a kizsákmányolás értelmetlen kategória, semmit sem mond a gazdaság működéséről, sőt meghamisítja a gazdaságról értelmesen kialakítható képet.

Nézzük meg egy konkrét példán, miért butaság Marx kókler modellje. Tegyük fel, Kovács Eszter Tőkés Pál műhelyében dolgozik. Marx szerint Eszter 4 óra alatt megkeresi a napi bérét, majd további 4 órában ki van zsákmányolva. Csakhogy ez a modell figyelmen kívül hagyja Tőkés Pál befektetésének megtérülését, valamint a befektetésre ösztönző hasznát. Ha nem térül meg a befektetés, Tőkés Pál nem fog többet befektetni. Ha nem ösztönzi őt haszon az üzleti vállalkozásra, nem fog vállalkozni. Kovács Eszter szintén nem fog, hiszen neki sem térülne meg. Ha senki nem vállalkozik, Eszter sem tud dolgozni, tönkremegy a gazdaság, nem lesz jólét. Pontosan ez történt a szocializmusban.

Másik példa: Kovács Pál taxizik Tőkés Eszter kocsijával. Marx szerint Pál 4 óra alatt megtermeli a napi munkabérét, majd további 4 órában profitot termel Eszternek. Ez a modell figyelmen kívül hagyja az autóba fektetett pénzt és az Esztert vállalkozásra ösztönző hasznot. Ha a taxi nem termel hasznot, pár év múlva nem lesz autó, amivel Pál taxizhatna. Pál sem fog új autót venni, mert neki sem éri meg. Marx kókler modellje teljes gazdasági összeomláshoz vezet.

Mennyit segít ezen, ha az állam vállalkozik hivatalból? Semennyit, mert az államot semmi sem ösztönzi a hatékony vállalkozásra, így a gazdasági összeomlás elkerülhetetlen.

Milyen összefüggésben van egyáltalán értelme a kizsákmányolásnak? Semmilyenben, ugyanis a piaci egyensúly megszünteti az igazságtalan haszonmegosztást. Minél jövedelmezőbb befektetni egy adott területen, annál többen fektetnek be, annál magasabbak lesznek a bérek, és alacsonyabbak a megtérülési adatok – vagyis a rendszer önszabályozó, a bármilyen értelemben vett esetleges „kizsákmányolás" (értsd: haszonelosztási igazságtalanság) magától megszűnik. A szocialista állam ezzel szemben mindenki jólétét leépítette, és nem tette igazságosabbá a világot. Annyit ért el, hogy az emberek egyformábban voltak szegények, mint amilyen egyformán jómódúak lehettek volna.

Marx kizsákmányolási modellje létre sem jöhetett volna, ha a szerző figyelembe veszi a beruházások költségét, a megtérülést és a vállalkozásra ösztönző hasznot. Marx valószínűleg nem jóindulatúan tévedett, hanem rosszindulatúan manipulált, hogy megvalósítsa hátsó szándékát: a vagyonok opportunista alapú átcsoportosítását. A marxizmus szellemi méreg, megfertőzi a tömegek gondolkodását, és miközben elszegényíti a társadalmat, gazdasági-politikai elitté emeli a csaló marxistákat.

Mikor világossá vált, hogy a társadalom számára hosszú távon sem lesz jólét, szabadság meg még kevésbé, akkor jött a rendszerváltás. Folyt. köv.