Az Iránnal kitört konfliktus megmozgatta az érzelmeket: ki örömmel (bukik a vérnősző rezsim), ki felháborodással (mit képzel Amerika és főleg Izrael) reagált. Ebben a 25 perces elemzésben a higgadt, gyakorlatias részletekről értesülhetünk.
Spoiler: a rezsim bukása nem, legfeljebb kevésbé ellenségessé válása várható, Venezuelához hasonlóan; a konfliktus nem szélesedik ki, többek között a terület hegyek általi védettsége miatt; Irán belső megosztottsága és nagy arányú kisebbségei nem teszik lehetővé a rendszerváltást: a lakosság 2/3-a ellenzi a rezsimet, de közben 2/3-a támogatja annak vallási nézeteit, egymás átfedő halmazokban; Irán meggyengülésével Törökország tör hegemóniára, és vonhat akár hasonló fegyelmezést magára; Kína az egész régió stabil olajszállításaiban, azaz a békében érdekelt.
Távoli területek konfliktusairól inkább átfogó érzelmi, mint gyakorlatias álláspontunk szokott lenni, Irán esetében sem valószínű, hogy tudjuk, hányféle nyelvjárást beszél a (7-8 milliós!) balucsi kisebbség.
Irán összefüggésében pedig érdemes tudatosítani, hogy míg Trump az ukrajnai háborúnak ígért rövid úton véget vetni és látszólag nem halad e téren, időközben Venezuela, Irán és eddigi utalásai alapján Kuba szövetségesi támogatásának kiiktatásával sorra szedi le Putyin értékes figuráit a globális sakktábláról, így közvetett úton tart a cél felé.