Honnan tudhatjuk, hogy xy jelölt alkalmas és képes is a közérdek eredményes képviseletére? Utóbbit nem tudhatjuk, mert nem látunk a jövőbe, előbbit azonban onnan tudhatjuk, hogy az illető szereti az általa képviselt területet, röviden: patrióta a szó szélesen, de szigorúan vett értelmében.
Szélesebb értelemben patrióta az, aki szereti a választással érintett konkrét területet, legyen az falu, város, megye, régió, ország, esetünkben az egész kulturális nemzet. Szigorú értelemben viszont csak az patrióta, aki nem használja a bevett mazochista trükköt, miszerint az általa képviselendő területi egység tulajdonképpen „kokit és sallert” érdemel, és megválasztása esetén azon lesz, hogy meg is kapja, mert ilyen értelemben akar „jót” a a területnek. Ki kell ábrándítanunk: ez nem patrióta hozzáállás, a patrióta ténylegesen szereti az általa képviselt területet, és ténylegesen jót akar ott elérni.
Álljunk meg egy pillanatra: a patrióta szó erősen vitatott, hogy válhat akkor egységes választási szemponttá?
Az értelménél fogva: miért választanánk olyan jelöltet, aki nem akar jót, miért szavaznánk az érdekeink ellen? Akinek kifogása van a választással érintett területtel kapcsolatban, az ne induljon a képviseletéért, mivel – eredményesen vizsgázott választók szemében – esélytelen.
Ha abban a ritka szerencsében van részünk, hogy két patrióta jelölt közül választhatunk, akkor a gyakorlatiasabbra, a valósággal közvetlenebb kapcsolatban állóra célszerű szavazni. Tőle várhatunk gyakorlati eredményeket. Róla feltételezhetjük, hogy a szavait tettek is követik, hogy nem csak meghirdeti a projektjét, hanem lépésről lépésre képes is végrehajtani, és hogy az jól alakul számunkra.
A fentiekből következik, hogy csakis pozitívan gondolkodó, konstruktív jelöltnek lehet esélye. Ha belegondolunk, már ezért megéri bevezetni a Választási ismeretek vizsgát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése