A kormány jól sakkozik a pedofiltörvény javaslatával, az ellenzék meg - szokása szerint - rosszul.
A politikai kommunikáció alapszabálya, hogy olyat szájalj, ami több lépésben előnybe hoz. Az ellenzéki stratégia alapszabálya meg, hogy olyat ellenszájalj, ami több lépésben téged hoz előnybe. Ehhez több lépésben (szájalás, ellenszájalás, viszonszájalás, viszonellenszájalás) kell gondolkodni. A kormány így gondolkodik, az ellenzék meg nem - és ez látszik a népszerűségükön.
Milyen ellenszájalásra számított a pedofília elleni törvény megalkotója: alapjogi felháborodásra LMBTQa-z részről. És felkészült rá, betervezte, beépítette a következő lépéseibe ("lám, az ellenzék a pedofília pártján áll"). Mire számított az ellenzék? Úgy tűnik, semmire, hangyányit sem okulva a tapasztalataiból.
Mi lenne az eredményes ellenszájalás? Valami ilyesmi: a cél nemes, egyetértünk; a megvalósítás pocsék, célszerűtlen, másként kell elérni az üdvös célt, jelesül... Ez beválna, legalábbis kármentésre, hiszen ne feledjük a politikai kommunikáció második alapszabályát: alapértelmezetten a tematizáló van előnyben. A tematizáló pedig... ezúttal is... nos, nem az ellenzék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése