2021. május 10., hétfő

A laposföld mint aranybánya 4. rész

A határon túliak, tágabb értelemben a nemzetek elpárolgásába vetett laposföldhit fő tétele, hogy az államhatárok és az etnikaiak úgysem esnek egybe, ezért nincs más lehetőségük, mint felszívódni, fokozatosan elveszíteni a megosztó, konfliktusgerjesztő szerepüket. A rendelkezésre álló adatok szerint viszont e hittétel nem vonzó a választójoggal rendelkező emberek többsége számára. Magyarországon különösen nem, hiszen az állam- és etnikai határok különbözőségéről e tájon a határon túl rekedtekkel érzett közösség jut a választók eszébe.
A száz évvel ezelőtti trauma kétféle alapreakciót váltott ki: nem kell a határon túliakkal foglalkozni, legyenek csak jó román, szlovák, szerb, ukrán, stb. állampolgárok, és ne magyarkodjanak - a nemzetek ideje amúgy is lejárt; illetve a határon túli magyarok a testvéreink, kulturális közösségben vagyunk velük, kötelességünk kiállni a nyelvhasználati, oktatási és egyéb jogaikért.
Az első választípus, a nemzetek ellégiesedésébe helyezett remény laposföldhit, mivel semmi sem támasztja alá, sőt minden adat az ellenkező irányba mutat: a világ továbbra is államokra van felosztva, minden államnak van domináns etnikuma (vagy ennek hiányában polgárháborúval esik szét domináns etnikumok szerint), minden etnikumnak saját nyelve és kultúrája van, amikre büszke, és amikkel esze ágában sincs beolvadni pl. földrésznyi méretű egységbe.
Vannak ugyan nagy közvetítő nyelvek, mint az angol, de ezek nem veszik át az anyanyelv helyét. A nagy írók az anyanyelvükön alkotják meg nagy műveiket, azokon keresztül tudják megszólítani az emberiséget.
A választók meggyőzhetetlenek arról, hogy éterben lebegő, etnikum, nyelv, kultúra nélküli falanszterrészecskék lennének - másként tudják, és a szerint szavaznak. Az egész világon lúzer ötlet tehát a nemzet ellégiesedésére építeni politikai programot, a nemzeti oldal mindenütt fölényben van (pontosabban: lenne, ha nem volna a posztdemokráciákban médiahegemónia), esetünkben pedig az önmagunkkal határosság olyan szintű fölényhez juttatja a nemzeti oldalt, amit még a médiahegemónia sem tudna (nem tudott anno) kiegyenlíteni. Nota bene: a határok elpárolgásánál valószínűbb a sokféle határon túliak jogainak egyre eredményesebb védelme világméretekben.
A nemzetek elleni laposföldhit szavazatbonanza a nemzeti oldal számára világszerte, de különösen Magyarországon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése