A multikulti logikai abszurditása

Angela Merkel néhány éve eltemette a multikultit, és bevezette helyette a domináns kultúra fogalmát. A logika az ő álláspontját támogatja, talán ezért is vált minden idők egyik legsikeresebb vezetőjévé. Több kultúra békés együttélése csak akkor lehetséges, ha alapértelmezetten az egyik kultúra szabályai érvényesülnek, és ez minden más kultúra számára világos.

Képzeljük el, hogy ugyanazon a pályán egyesek fociznak, kettesek kézilabdáznak, hármasok kosaraznak. Ráadásul mind azt gondolják, hogy az ő játékszabályaik a meghatározók. A focisták úgy tudják, hogy mindenki velük focizik, csak a „másság" miatt a többiek időnként kezeznek, nem szabad rájuk ezért haragudni. A kézisek úgy látják, hogy mindenki kézilabdázik, csak a „másság" miatt néha lábbal is besegít. A kosarasok szerint a „másság" szokatlan helyen lévő kapuk furcsa használatában jelentkezik, de lényegében mindenki kosarazik. Titokban mindhárom játéktípus játékosai abban reménykednek, hogy egyszer az egész pálya az övék lesz, és végre nyugodtan játszhatnak. Politikailag inkorrekt lenne kimondani, de benne van a levegőben. Tilos a „másság" ellen szólni, ez ugyanis „gyűlöletbeszéd", ezért a csapattagok csak maguk között hozzák szóba, hogy valamit tenni kéne, mert a helyzet tarthatatlan.

Itt lép be a képbe az igazságos bíró, akinek nincs más dolga, mint hogy „másságért" senkit ne bántsanak, ne is szidjanak, szóba se hozzák a másságát. A bíró nagyon fontos szerepet tölt be, nélküle egymásnak esnének az amúgy is lépten-nyomon egymásba botló játékosok. A bíró szigorúan fegyelmez, másnak lenni nem csak szabad, hanem a másságot kötelező szeretni. Aki egyformaságban gondolkodik, az aljas bűnöző, ki kell közösíteni. A másság elutasítóit már a gondolat felmerüléséért is meg lehet büntetni. A rendszer addig működik (fogcsikorgatva), amíg a bíró kellő tekintéllyel és karhatalommal rendelkezik, hogy az önkényes szabályait kikényszerítse.

Ha feltesszük a kérdést, hogy a bíró kinek a nevében, kinek a felhatalmazásával, kinek az értékrendje szerint, kinek a pénzéből cselekszik, csupa nyugtalanító választ kapunk. Nincs olyan, hogy egyetemes játék. Nincs olyan, hogy egyetemes játékszabály. Nincs olyan szabály, hogy ugyanazon a pályán többféle szabály szerint játszhatnak egyszerre. Ha nincs ilyen szabály, kikényszeríteni sem lehet. Kinek a szabálya ez? Elvben minden jó érzésű emberé? A gyakorlatban senkié? A logikus megoldás, hogy egy pályán egyszerre egyféle szabály szerint kell játszani, aki más szabályt tart érvényesnek, keressen másik pályát, játsszon ott. A bíró szemfényvesztéssel foglalkozik, a király meztelen. 

Amint ezt kimondjuk, vége a hatalmának. Angela Merkel kimondta, amikor meghirdette a multikulti végét. Németországban azóta a német kultúra dominál, a gazdaság pörög, egyre többen beszélnek „német Európáról". Szép példa ez arra, hogy a józan ész sikerhez és jóléthez vezet. Akár a józan ész Európájáról is beszélhetnénk hosszú távú célként, hiszen a logika az emberiség közös, nemzetek feletti vívmánya.