Ezzel a poszttal öt AHA-élményt szeretnék előidézni a kereszténységgel kapcsolatban, pozitívba átfordítva a negatív megközelítéseket.
1. Hagyomány: a keskeny úton járó kevesek üdvözülnek. Felvigosult nézetben: az ésszerű úton járó kevesek érik el a kereszténységből adódó földi előnyök igazságos maximumát. Üdvözülni viszont rengetegen üdvözülnek. Csak a földi életük lesz kevésbé optimális, mint lehetne.
2. Hagyomány: Isten állítólag szigorúan büntet, a rossz cselekedetekért és/vagy a hit hiányáért örök halálra/kárhozatra küld. Felvilágosult nézetben: Isten mindenkit üdvözít, aki hagyja magát üdvözülni. Nem megy pokolra, aki nem hisz Jézus messiásságában, illetve Jehovában, illetve aki sűrűn, sok rosszat tesz, és nem bánja. Nem kárhoznak el a hinduk, a muszlimok, az „ateisták”, a kommunisták, a fasiszták, a liberálisok, a bigottak, a házasságtörők, a pedofilok és a gyilkosok sem. Még a tömeggyilkos népirtók sem. Isten – a saját kinyilatkoztatása szerint – végtelenül szerető és irgalmas. Azonban minél inkább eltér valaki a keresztény Isten szabályaitól, annál több földi kárt okoz magának, a szeretteinek és az emberiségnek. Isten szabályait tehát a földi előnyök érdekében érdemes megismerni és önként követni.
3. Hagyomány: Isten feláldozta értünk az egyszülött fiát, Jézust. Felvilágosult nézetben: Jézus álmessiásnak tűnt a kortárs judaisták többsége szemében, és az álmessiásoknak judaista szabály szerint meg kell halniuk. Nem annyira Isten terve vagy akarata szerint történt ez, mint Isten szabad akaratú népének szent buzgósága miatt. Ha tudták volna előre, hogy ez esetben fel fog támadni, és virtuális jelenlétével az egész világ uralkodója lesz, valószínűleg körültekintőbben döntenek. Ahogy nekik jót tett volna az ésszerűség, nekünk is többet ér a szent buzgóságnál.
4. Hagyomány: Jézus élete az alázatos szenvedésről szólt. Felvilágosult nézetben: Jézus élete a szolgálva-uralkodásról szólt, azaz a meritokrácia társadalmi rendje felé haladásról. A meritokrácia az elképzelhető legigazságosabb földi társadalom.
5. Hagyomány: Isten önmagában vett, l'art pour l'art cél, a tényleges végcél, ahová el akarunk jutni. Felvilágosult nézetben: Isten az emberiség jólétét akarja, ez a végcél, az emberiség elérhető legnagyobb jólétéhez akarunk eljutni. Istent nem Isten miatt célszerű tisztelni, hanem az emberiség földi jóléte érdekében. Isten a legnagyobb humanista, az Ő tiszteletén át tud a humanizmusunk kiteljesedni.
Példa: képzeld el álmaid legjobb autóját, amit még nem fejlesztettek ki, de nagyon jó lenne, ha már kifejlesztették volna. Az érthetőség kedvéért nevezzük ezt az autót full extrás Mercedesnek. Isten 2000 éve kifejlesztette ezt az autót, és Jézus életművén keresztül ingyenesen kínálja mindannyiunknak. Alanyi jogon jár, ott vár a szalonban, csak át kell venni, bele kell ülni, és örvendezni a vele járó földi előnyöknek. Igaz, néha tankolni és szervizeltetni kell, de így is nagyságrendekkel jobb az emberi ésszel elérhető alternatíváknál. Aki úgy dönt, hogy nem veszi át, nem kell neki Isten szuperautója, az a szuperautó hiányával hátrányt okoz magának. Meg a szeretteinek. Meg a közösségének. Felvilágosult nézetben ez nem Isten büntetése, hanem önbüntetés. Hinni Istenben és Jézus messiásságában, valamint életre váltani mindazt, ami ebből következik nem félelemből praktikus, hanem a szuperautó előnyei miatt célszerű és ésszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése