Tegyünk együtt a szexuális zaklatás ellen – példamutatással

Az utóbbi hetek tömeges kitálalásai után beindult az ötletelés, hogy mit tegyünk a szexuális zaklatás ellen. A javaslatom átfogó és egyszerű, közbenső bonyodalmakkal. Párhuzamosan kell csökkentenünk a zaklatás iránti keresletet, valamint a zaklatást lehetővé tevő kínálatot. Minden kultúra férfijait tanítsuk meg arra, hogy nem menő dolog bunkó módon rányomulni a nőkre; továbbá minden kultúra nőit tanítsuk meg egyértelműen, bunkó módon nemet mondani a nem kívánt szexuális közeledésre.

Ha a részleteket nézzük, akkor persze bonyolult a helyzet, sőt rendkívül bonyolult és ellentmondásos. Íme.

1. A szex az emberi élet legerősebb motiváló tényezője; akár akarjuk, akár nem, akár tagadjuk, akár nem, meghatározó mértékben jelen volt, van és lesz az életünkben. A közélet soha nem lesz szexmentes. A szexualitás sokkal több szinten, és sokkal bonyolultabban hatja át a világunkat, mint azt véljük. Amikor felháborodunk egy jelenségen, hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni a problémát, és hályogkovácsként bicskával nekiesni. Ha valódi megoldást szeretnénk, legyünk körültekintőek, igyekezzünk a lehető legtöbb körülményt figyelembe véve cselekedni.

2. A szex sem a férfiaknak, sem a nőknek nincs ellenükre – sok-sok elődünk szexelt lelkesen, általában a férfi kezdeményezése és udvarlása után, amire a nő valós vagy színlelt ellenállással válaszolt, így jöttünk létre. Ne akarjunk úgy tenni, mint ha a szexnek ez a kulturálisan bevésődött „táncrendje” és szereposztása mellékes lenne.

3. A modern társadalmakban főleg nem a hideg ellen, hanem a nemi szervek takarására viselünk ruhát, hogy a civilizáció ne csak a szex körül forogjon, és mással is tudjunk foglalkozni. Pl. képesek legyünk a szextől átmenetileg elvonatkoztatva dolgozni, ügyeket intézni.

4. Az előző pontnak ellentmondva, az öltözködésünkkel szeretjük közvetetten kihangsúlyozni a nemiséget. A nő pirosra festi az ajkát, hogy a nemi szerv izgalmi állapotát utánozza, és kihúzza a szemét, ami az orgazmus előtti tágulatra utal. A mini szoknyát, a szűk melltartót, az átlátszó nadrág alá húzott csipkés bugyit nem kell külön magyarázni. A férfi nyakkendőt köt, hogy büszkélkedjen a nemi szerve nagyságával, vagy feszes pólót húz, hogy hangsúlyozza a szexre való alkalmasságát. Szünet nélkül adjuk a szexuális jelzéseket, miközben erről nem tudunk, vagy azt állítjuk, hogy nem gondoljuk komolyan.

5. A szexuális vonzerő minden ember énképének központi része. Szeretjük, ha vonzónak látnak minket, ettől értékesebbnek, optimistábbnak, vidámabbnak érezzük magunkat. Ehhez szükséges a folyamatos szexuális jelenlét, de tettlegesség nélkül!

6. A szexhez aszimmetrikusan állunk hozzá, Vénusz (a tipikus nő) serdülőkori rémálma, hogy összetalálkozik egy mutogatós bácsival. Mars (a tipikus férfi) legszebb serdülőkori álma, hogy hátha összetalálkozik egy mutogatós nénivel. Tudatosítsuk, hogy ekkora a különbség. Ha tagadjuk, egyformaságot színlelve, attól ez az evolúciós különbség nem szűnik meg.

7. A nők jelentős része húzódva-vonzódik a szexuális helyzetekhez. Egyik kolléganőm kijelenti, hogy szereti, ha udvarolnak neki a férfiak, ezt a férfiség lényegéhez tartozónak tekinti. Alice Munro több írásában is arra törekszik az egyébként egészséges és ép eszű hősnő, hogy a sors összehozza végre egy „perverz” férfival, aki jó alaposan megzaklatja. Vagy vetessük vissza felháborodottan, méltatlanságra hivatkozva az írónő 2012-es irodalmi Nobel-díját, vagy nézzünk szembe a nők jelentős részének valódi személyiségével. (A döntést a nőkre bízom, de ne törődjünk bele ebbe a kettősségbe, mert ha zavarosan gondolkodunk, nem tudjuk kezelni a problémáinkat.)

8. Az előző pontról hosszan lehet vitatkozni, de arról már kevésbé, hogy a nők jelentős része csábítással, flörtöléssel, kokettálással igyekszik anyagi és más előnyökhöz jutni az életben. Azaz, tág értelemben, zaklatja a férfiakat – amit utóbbiak egyáltalán nem bánnak. Egyetemista lányok tömegei húznak mini szoknyát a vizsga napján, ülnek keresztbe tett lábbal a professzor úrral szembe, és kapnak jobb jegyet, mert a módszer beválik. Egyetemista fiúk ellenben nem kacsintgatnak tömegesen a professzor asszonyra, mert a módszer náluk nem működik. Ez valószínűleg evolúciós hátterű különbség.

9. Jó lenne, ha senki sem próbálna szexhez jutni a hatalmával visszaélve, de ez olyan vágyálom, mint hogy senki se próbáljon plusz pénzhez vagy személyes előnyhöz jutni a hatalma révén: a hatalom szinte mindenkit ilyen-olyan hübriszre ösztönöz. Jobb ezzel szembenézni és beépíteni a világképünkbe, mint újra meg újra felháborodva rácsodálkozni. Ne feledjük, hogy a hatalmi visszaéléshez partner is kell. A cél, hogy ne kelljen érdekből szexelni. Ennek ára, hogy egyes érdekeink nem teljesülnek... és nem jutunk jogosulatlan előnyhöz. Ha nem akarunk hatalmi és/vagy érdekalapú szexuális zaklatást, célszerű lemondanunk a csak szexuális megalkuvással elérhető előnyökről, illetve nyilvánosságra hoznunk azok nevét, aki ilyen áron adtak és értek el előnyt. Így jelentős mértékben csökken a ténylegesen elérhető előny, és kisebb lesz a késztetés. Ha minden sztár színésznőről kiderül, hogy producerek sorával szexelt a siker érdekében, akkor a sztárok következő generációja már elhatározhatja, hogy más úton éri el a sikert, és lassan bekövetkezik a változás.

10. A szórakoztatóipar vetkőzős terület, a „bevállalós” színésznőket a tenyerén hordozza a bulvársajtó. A bulvárlapok címlapján rendszeresen monokinis nők szerepelnek a legbizarrabb képaláírások kíséretében. A valóságshowkat sorra nyerik a kamera előtti szexet bevállaló személyek, akik nagy népszerűséghez és sok pénzhez jutnak ezzel a viselkedéssel. Aki ezt helyesli, nehezen tud tenni a szexuális zaklatás ellen, mert olyan önellentmondásban van, mint aki jónak gondolja a fegyvertartást, csak a következményei ellen tiltakozik.

11. Értelmiségi mantra, hogy szexelj, ne háborúzz. Pszichológusi mantra, hogy éld ki a szexuális ösztönödet. Történészi mantra, hogy a zaklatás a patriarchális társadalmak problémája, és kevésbé a modern társadalmaké. A valóság inkább úgy fest, hogy a szexuálisan felszabadult társadalmakban több a másik fél szempontjából kéretlen szexuális kísérlet, azaz több a zaklatás.

A szexuális önkorlátozás kiegyensúlyozott formája megkerülhetetlen. Az előző korok néha nem találták el az egyensúlyt, ám a mi korunk sem találja, mert az ellenkező végletbe estünk; célszerű tökéletesítenünk a szexuális kiteljesedés és önmérséklet összhangját.

12. Hajlamosak vagyunk túllihegni a szexuális zaklatás elleni harcot: Németországban zaklatás a piros lámpánál a másik autóban ülő vezetőnőt „stírölni”. Ha ezen az úton keresnénk a megoldást, hamarosan eljutnánk Mohamed módszeréig: takard le a nőt, hogy ne csábítson bűnre! Ezt bizonyosan nem szeretnénk. Nekem jobban tetszik a holland és belga nők megoldása, akik stírölésre stíröléssel válaszolnak, farkasszemet nézve a férfival. Rögvest elmegy az illető kedve a bámészkodástól. Mit tegyünk a szép nő után füttyögő és kiabáló építőmunkásokkal? Vágjuk ki a nyelvüket? Kapjanak pénzbüntetést? Dühöngjünk rajtuk? Jobb válasznak tűnik tudatosítani, hogy 1. ezek szerint vonzóak vagyunk; 2. ám az ilyen típusú férfiaknak nincs esélyük nálunk, probléma megoldva; 3. vagy ha van esélyük, akkor nincs megoldandó probléma. Tanuljunk a régi arisztokráciától: egy nemes kisasszony sosem állt le vitatkozni a piaci árusokkal, figyelmen kívül hagyta őket, és a tiszteletet parancsoló viselkedése tényleg tiszteletet váltott ki.

A bonyolult és ellentmondásos részletek felsorolása után térjünk vissza az összképhez. Három egyszerű lépésben oldhatjuk meg a szexuális zaklatás problémáját.

1. A szexuális zaklatás fogalmát szűkítsük konkrétan a nemi szervek nem kívánt tapogatására és a nem kívánt szexuális aktusra. A nők után fütyülést, a stírölést és a „hú, de megzaklatnálak” típusú beszólásokat ne tekintsük szexuális zaklatásnak, mert túl tággá tesszük a fogalmat, és ebben a konfúz, túlhabosított formában semmit sem tudunk vele kezdeni. Példa: ha gyilkosságnak tekintenénk az udvariatlanságot, akkor elvesznénk a zűrzavarban, és nem tudnánk eredményesen fellépni a tényleges gyilkosságok ellen. Csak azt hívjuk szexuális zaklatásnak, ami igazán és komolyan, érdemben szexuális zaklatás.

2. Minden apa tanítsa meg a fiának: szexpartnereket csellel, ügyességgel, erővel, csalival behálózni és kihasználni fejletlen kanmajomhoz illő viselkedés. Az ember heteroszexuális monogámiára törekszik, oly módon, hogy azt se másnap, se jövő héten, se jövőre ne bánja sem ő, sem a társa. „Erre törekedj, fiam, én is így találtam édesanyádra, és nem bántuk meg azóta sem. Végy példát rólam.”

3. Minden anya tanítsa meg a lányának: „általában légy udvarias és diplomatikus, de ha egy zsebtolvaj meg akar lopni, vagy egy szexuális zaklató meg akar zaklatni, akkor tedd félre az udvariasságot, szólj rá bunkó világossággal. A zsebtolvajnak elmegy a mersze, a zaklató pedig értesül, hogy a közeledése nem udvarlásnak, hanem nemi erőszaknak fog minősülni a hatósági eljárásban. Ha nem álltál ellen a leghatározottabban a zaklatásnak, netán kokett viselkedéssel még ösztönözted is, utólag hiába panaszkodsz, nem adnak neked igazat. Engem még soha senkinek nem sikerült megzaklatnia, végy példát rólam.”

Figyeljük meg, hogy – többek között milliónyi média„alkotásnak”, irodalmi „műnek” és a kemény kortársi nyomásnak köszönhetően – egyik bölcsesség sem trendi a mai kultúránkban. Tegyük azzá, és többé nem lesz gondunk a szexuális zaklatással.