2020. december 25., péntek

Világlátásból cselekvés

Ideje lenne összeállítani egy interjúkötetet jelentős közéleti szereplők/gondolkodók részvételével, akik egy strukturált beszélgetés keretében elmondhatnák, pontosan mit gondolnak az alapkérdésekről (honnan jövünk, miért élünk, hová megyünk), milyen tágabb narratív keretbe helyezkednek, és hogy ebből milyen cselekvést/beszédaktusokat vezetnek le a mindennapokban. Válaszaikból megérthetnénk, kit mi mire motivál.
Karácsony napján tematikus aktualitással bír, hogy ezt pozitív és konstruktív megközelítésben lenne érdemes tálalni, időlegesen kilépve az unalomig ismert "X vajon milyen aljas indokból fasiszta", "Y milyen alantas megfontolásból árulja a hazát" keretből. Megtudhatnánk, milyen pozitív motivációra hivatkozik az érintett.
Mindenkit pozitív megfontolások vezérelnek, legalábbis ilyenekkel magyarázza meg magának, miért tesz/mond olyat, amiért szidják a másként vélekedők. Ez a személyiség dinamikájából következik: mindenkit - az öngyűlölő bűnözők marginális csoportját kivéve - az a tudat tart életben, hogy rendes, tisztességes, de legalábbis jóravaló ember. Jobban megközelíthető ezzel a feltételezéssel, és könnyebben kapható az együttműködésre is.
A világnézetet feltáró kérdések között ilyenek szerepelnének: van-e feladata az embernek? Ha igen, mi az, és az Ön fejében milyen narratívából következik? Ha nincs, milyen narratívából vezeti le a közéleti működését? Ön szerint milyen a világ és az ember: alapvetően jó/rossz, is-is, vagy esetleges? Volt-e, van-e, lesz-e aranykor? Halad-e a világ, és ha igen, mi felé? Mekkora hatást érhet el Ön, személyesen? Mi a módszertana? A nagyobb hatás érdekében kész-e radikális eszközök alkalmazására? Indokolható-e bármiféle különbségtétel ember és ember, kultúra és kultúra között? Egyetemes emberben, vagy konkrét kultúrákban, nemzetekben, esetleg társadalmi osztályokban gondolkodik? Mi az álláspontja a revolúció kontra evolúció vitában?
Utóbbihoz szervesen kapcsolódik: megváltottnak tartja-e a világot (v.ö. Louis Armstrong: milyen csodás a világ, ha hagyjuk, hogy az legyen), a jövőben megváltódónak (v.ö. csak Isten ismeri azt a napot), vagy emberi erővel megváltandónak (v.ö. egy napon felvirrad szép reményünk hajnala, megszűnik a sötétség, véget ér az igazságtalanság), esetleg ciklikus körforgásúnak (v.ö. ami volt, újra lesz, egy év annyi, mint egymillió)?
A résztvevők válaszai nyomán árnyaltabban megismerhetnénk vitatott személyiségeink - és a velük szimpatizálók - működését, gondolkodását, és talán egy apró lépéssel közelebb kerülnénk a társadalmi szintű demokratikus együttműködéshez. Nem utolsósorban, izgalmas közéletfilozófiai gondolatokkal gazdagodhatnánk.

11 megjegyzés:

  1. Kiket értesz "közéleti szereplőkön" és "közéleti gondolkodókon"? Kellene egy definíció.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 6-12 fő, minél több irányból, ugyanaz a 20-30 kérdés. Főleg pártfrontemberek, hiszen őket szidják bokrostul. De a különös hévvel utált újságírók némelyike is szóba jöhet. Az egyik fontos kérdés, hogy ki vegyen részt. A másik, amire célszerű számítani, hogy egyáltalán ki vállalja... Nem kis dolog komplett világmodellel kilépni a rivaldafénybe, és átvilágíttatni. A közszereplők többsége olyan, mint a kedvenc munkafelvevőm a kedvenc szervizemben: "nem ígérek semmit, de azt be is tartom".

      Törlés
    2. Konkrétabb kérdéseket (is) tennék fel nekik, pl. ilyesmit: Milyen elvárásai vannak önmagával szemben? Hogyan felel meg ezeknek az elvárásoknak? Mit gondol önmagáról, és mit gondol a többi emberről? Hogyan értékeli a saját teljesítményét? Mit tekint kiváltságának: a hatalmát, vagy a hatalommal járó felelősséget? Úgy érzi-e, többet megengedhet magának azért, mert több hatalom van a kezében? stb.

      Törlés
    3. Az egyensúlyi pontot kellene eltalálni, amelyen a résztvevő úgy érzi, hogy a kérdésre őszintén válaszolva ki tudja magát fejteni, az olvasó meg, hogy megtudott valami újat, érdekeset. Hatalom és felelősség: az lenne érdekes, hogy "abszolút nem érzem", de ezt őszintén? Szóval, agyalni kell rendesen a kérdéssoron, ebben teljesen igazad van.

      Törlés
  2. Épp most írtam, hogy Youtube-csatornát kéne csinálnod. Nézd meg a Partizán interjúját Gajdiccsal. Zseniális, valahogy így kéne.

    https://youtu.be/TIZwnKPy7JE

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem rossz, erre az intimpityuzásra tényleg van igény - ez azonban nem a közép felé mutató rálátást ad, hanem a kulisszák mögötti valóság helyett egy sokadik show műkulisszákkal.
      A két szereplő közül a "partizán" kerülhetne be az interjúkötetbe, róla lenne érdemes többet tudni.

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Ez az intimpityuzás azzal a konkrét eredménnyel járt, hogy nem a “konzibontók” üvöltik, hogy a “konzi” média nem ad nekik teret, hanem a “konzi” média ismeri be, hogy nem ad teret a “konzibontóknak”; indoklásként hozzáteszi, hogy ha teret adna nekik, akkor a tábora “vért hányna”; azaz elismeri, hogy bár a közmédia van a kezében, meg sem próbálja a közt kiegyensúlyozottan szolgálni; kifejezetten a saját táborát szolgálja ki — azt és csak is azt tekinti “köz”-nek.

    Ha ugyanezen a szinten csinálnál videóinterjúkat “konzibontó” közéleti személyiségekkel és a műsor közben ilyen horderejű beismeréseket tennének, az azért nem kis fegyvertény lenne. És nagyobbat durranna, mint egy blog, ahol te mondod el, mit gondol az A oldal, te mondod el, mit gondol a B oldal, és te mondod el, kinek van igaza (neked).

    Ez nem jelenti azt, hogy nem csinálhatod tovább azt, amit eddig, csak megjegyeztem, hogy a “buborékokon túli” “valóság” föltárásához tényleges kommunikáció kell. Az nem elég, hogy olyan fényesre csiszolod a buborékodat, hogy tükröződik benne a sajátod, sőt, felfénylik a maga tökéletességében.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 'hanem a “konzi” média ismeri be, hogy nem ad teret a “konzibontóknak”'
      - Pont ez a gond: hogy tényszerűen nem igaz. Magad is meggyőződhetsz róla, ha megnézed pl. az ATV és az M1 / Hírtv vitaműsorait. Azt fogod látni, hogy a konzi oldalon érdemi szóhoz jut a más álláspontú résztvevő, az ATV-ben meg nem, csak hasznos idiótának engedik be. A konzi oldalnak nagyobb az önkritikája, mélyebb az önreflexiója, ezért önkritizál Gajdics, e tekintetben indokolatlanul. A G-napról viszont nem beszél nyíltan, val'szeg nem teheti. Sokkal hihetőbb, amit a 444 Makro magazin tematikus száma ír erről. Lényeg: álkulisszás show nem (feltétlenül) valóság, mindent meg kell fontolni az elérhető adatok fényében. Attól még nézheti bárki, és nézi is lelkesen - rálátásspecialista nézőpontból ez nem érdemi konkurencia (noha ilyenként nagyon is üdvözlendő lenne). A médiavalóságot nem lehet médiaemberek intimpityuzásán keresztül megismerni, külső nézőpont és önálló gondolkodás is kell hozzá.
      A tervezett interjúkötet nem média- vagy egyéb jelzős valóságot tárna fel, hanem azoknak az embereknek a gondolkodását állítaná az összefüggések bemutatásának kihívása elé, akik ezeket a -valóságokat tevékenyen alakítják. Azt mutatná be, hogy kinek mi jár a fejében (publikusan), amikor meghozza a valóságformáló / véleményvezéri döntéseit. Ebből a szempontból "Partizán" (de gáz név ez, ha belegondolsz!) érdekesebb, mint Álintim Pityu.

      Törlés
  5. Valóban nem ismeri be a “konzi” média, csak annak az egyik feje. Ez arra ad alkalmat, hogy gondolkodó emberek mindkét oldalon azt lássák, valami rés nyílt a buborékok közt. Persze — például — ha Te azt gondolod, hogy a pasi hülyeséget mondott, valójában a “konzibontó” oldal kiegyensúlyozottan megjelenést kap az objektív közmédiában (ez csak egy példa, nem tudom, mit gondolsz — csak azt tudom, hogy szerinted nincs kormánypárti médiatúlsúly), akkor két lehetőség van: (1) nem nyílt rés, csak én úgy láttam (mirázs); (2) nyílt, csak gyorsan rácsaptad a spalettát, mert maradni akarsz a saját buborékodban (nem tudom, így van-e, ez csak példa). — Szerintem továbbra is ilyen interjúkat kellene csinálnod.

    VálaszTörlés
  6. Nem azt mondtam, hogy médiaemberekkel csinálj interjút. Csinálj olyan interjúkat, amelyek réseket nyitnak a buborékok közt. (Mondjuk nem kis kihívás lesz, ha megnézed a “konzi” hatalom végletes háborús retorikáját; minden érdekli őket, csak az nem, hogy rés nyíljon a “bulwark of Christianity” buborékjukon. (Az önálló gondolkodás emlegetéséről meg szakadj már le szerintem; manapság 10-ből 9-szer azok használják ezt a kifejezést, akik mémközpontokban generált mondatokat ismételgetnek naphosszat, mint a laposföldesek, a G5-mikrochip-Covid-összeesküvés hívei meg általában minden tudományellenes mozgalom összes befolyásoltja: “ne végezz semmiféle tudományosan rigorózus kutatást a hipotézised alátámasztására; gondolkodj önállóan (lásd mellékelt lista)”. — Ha megnézed az interjút, az újságíró nem mondja azt a vendégének, hogy “gondolkodjon önállóan” vagy “nyissa ki a szemét” vagy “wake up!”; egyszerűen csak okosan kérdez és hagyja, hogy ellentmondásba fusson.

    VálaszTörlés