A tények: az illetékes miniszter váratlanul kirúgta L. Simon László múzeumigazgatót, mert nem volt hajlandó ellenőrizni a sajtófotó kiállításra látogatók életkorát. (Vagy tulajdonképpen hajlandó volt, csak közben csipkelődve visszaszólt a miniszternek.) Az életkort pedig azért kellett ellenőrizni, mert LMBTQ tartalmú képeket is kiállítottak - és erre egy ellenzéki képviselő hívta fel a figyelmet.
Helyes volt-e az intézkedés? Először azt kellene megállapítani, hogy az LMBTQ tartalmú képek valóban korhatárosak voltak-e: a nagy anyagba becsúsztatott néhány hangulatkép indokolja-e, hogy a kiállítást kizárólag 18 éven felüliek látogassák? Ha igen, mi következik ebből?
1. Az ifjúságvédelmi törvény nem sajtófotó kiállítás ellen védi a fiatalokat, hanem a melegség aktív propagálása ellen, ami adott esetben sajtófotókkal is megvalósítható lenne... Ám a szóban forgó felvételek nem tartalmaznak explicit szexjeleneteket, sem felvilágosító motívumokat, így közelebbről megvizsgálva leginkább a melegség sajtóművészi ábrázolásainak tekinthetők. Ez vajon a jogszabály hatálya alá esik?
Lássuk be, hogy szürke zónában vagyunk: aligha cél, hogy a törvény végrehajtói nevetségessé váljanak, márpedig egy sajtófotó kiállítás látogatóinak korhatár-ellenőrzése közröhej. Ahogy anno a kommunista popcenzúra is nevetség tárgyává vált (Bródy János a hosszú hajjal kapcsolatban "merevség"-et említ egy interjúban, erre betiltják az Illés együttest. Sírva röhög az egész ország.) Na, ezt a fokozatot kell elkerülni.
Határesetekre nem rontunk rá a törvény szigorával, legfeljebb utólagos értekezleten vitatjuk meg a jövőre vonatkozó tanulságokat.
2. A fenti gondolatmenetet elfogadva, L. Simon kirúgása elhamarkodott, nevetségesen merev intézkedés volt, hosszú távon valószínűleg többet árt a miniszternek, mint a kirúgottnak.
Tanulság: a túltolt bicikli mindig az ellentábort segíti, érdemes lesz megfigyelni, profitál-e belőle az ellenzék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése