Jólét és termelés

A jólét az az állapot, amelyben úgy érzed, hogy lényegében megvan, amire pillanatnyilag vágysz. A jólét elérésének logikája meglehetősen egyszerű: 

1. egyénileg megtermeled azt, amitől jólétben élőnek érzed magad, vagy

2. közösségi szinten előállítod azt, amitől a közösség jólétben élőnek érzi magát, vagy

3. közösségi szinten előállítod azt, amit elcserélhetsz arra, amitől a közösség jólétben élőnek érzi magát.

Elvben nem nehéz jóléti helyzetbe kerülni. Mercedesre vágysz? Gyárts Mercedest. Vagy gyárts olyat, amit Mercedesre cserélhetsz. iPadet és iPhonet szeretnél, attól éreznéd magad jólétben élőnek? Gyártsad őket. Vagy gyárts más árut, amit iPadre és iPhonera cserélhetsz. Másképp nem megy. Ezt a képességedet nem méri a GDP, mert az a pénzben kifejezhető tranzakciók összessége.

Ha lenyírom a füvedet, cserébe te megszereled a barátom villanyát, aki cserébe kitakarítja a lakásomat, az hatalmas GDP, de alacsony jólét, mert valójában csak körbeszolgáltattunk. Nem állítottunk elő olyan dolgot, amit Mercedesre és iPhonera cserélhetnénk. (Ezeket a javakat példaként használom, és nem azt sugallva, hogy pont Mercedes vagy iPhone hiányzik nekünk. Hogy mi hiányzik a jólétéhez, azt ki-ki szabadon dönti el, de hogy mit gyárt ennek érdekében, az szervezettséget, vagyis közösségi döntést és együttműködést igényel.)

Semmit sem változtat a helyzeten, ha cserekereskedelem helyett pénzt használsz, mert a pénz könnyebbé és gyorsabbá teszi a cserekereskedelmet, de nem biztosít olyan javakat, amelyekre nincs csereárud. (Tehát Mercedesed továbbra is csak akkor lesz, ha van olyan csereárud, amiért megkapod a Mercedeshez szükséges pénzt. Körbeszolgáltatásért hiába fizetünk egymásnak, abból egyikünknek sem lesz Mercedesre költhető pénze.)

Magyarország nem rakta össze ezt az alaplogikát, ezért nem él még jólétben. Nincs más hátra, mint közösségi döntés alapján összefogni, és előállítani azokat a termékeket, amelyektől jólétben élőnek érezzük magunkat.

Egyetértesz, vagy jobb ötleted van? Szólj hozzá.