Az előzetes eredmények szerint a konzervatív (Tory) párt fölényesen megnyerte a parlamenti választást, 50% feletti eredménnyel önállóan alakíthat kormányt. A szocialista (Labour) párt jelentős veszteségeket könyvelhetett el, a szabad demokrata (Lib Dem) párt csúnyán kikapott, a szélsőjobb függetlenségi párt (UKIP) pedig összesen 1 helyet szerzett a 650 fős Westminsterben. A választás meglepetése a Skót Nemzeti Párt, amely a Skóciának járó 59 képviselői helyből 56-ot(!) nyert.
A konzervatívok a kampányban a gazdaságot, a munkahelyteremtést és a keményen dolgozó emberek tisztességes megélhetését hangsúlyozták, ez az üzenet minden másnál hatásosabbnak bizonyult. (David Cameron: „Aki tud dolgozni, az dolgozzon - aki nem tud, annak segítsünk... dolgozni.") A szocialisták társadalmi igazságosságról szóló üzenete ezúttal nem volt meggyőző. A skót függetlenségi párt sikerét az magyarázza, hogy bár az elszakadásra racionális megfontolásból nemmel szavaztak a skótok, most megmutatták a nemzeti büszkeségüket és összetartásukat.
Számunkra nem mellékes, hogy a „nyertes mindent visz" (first pass the post) választási rendszer a kis fölényt jelentős parlamenti fölénnyé alakítja. A választás előtt a konzervatívok 34%-on, a szocialisták pedig 33%-on álltak a közvéleménykutatások szerint. A fej-fej melletti helyzetből végül 331-232 mandátumeloszlás jött ki. David Cameron így önálló kormányt alakíthat, nem lesz szüksége koalíciós partnerre. (Eddig a LibDem-mel koalíciózott, ami az értékrendek különbözősége miatt gyakran vezetett kényelmetlen, sőt kínos helyzetekhez. A LibDem idén rengeteget vesztett a támogatottságából, elindult az SzDSz útján, a megszűnés felé.) A kisebb pártok háttérbe szorulnak, mert kevés helyen tudnak egyéni választási körzetben nyerni. A Fidesz ugyanezt a rendszert vezette be Magyarországon, így 2018-ban nálunk is az várható, hogy a némi előnnyel rendelkező legerősebb párt kényelmes parlamenti fölényhez jut, messze maga mögé utasítva a többieket.
A brit választás számos tanulsággal szolgál:
1. Válságos időkben a konzervatív üzenet nyer. A konzervatív pártok világlátása minden más párténál alkalmasabb a válságkezelésre. A konzervatívok nem félnek a megszorításoktól, nem dőlnek be a - szerintük - szociális demagógiának. A válság múltával aztán a szocialistáknak áll a zászló, mert ha van miből osztani, a többség újra szolidáris lesz.
2. A konzervatív miniszterelnök (David Cameron) 2017-re népszavazást ígér a brit EU-tagságról. Brüsszel mindent el fog követni addig, hogy meggyőzze a briteket a tagság előnyeiről - és ez jó lesz egész Európának. A mindenkori hatalom gyakorlói jól teszik, ha rendszeresen megkérdezik a vezetetteket, akiket elvben boldogítanak, hogy tényleg boldogok-e. Másképp nem lehet megtartani a hatalmat, mint az 2017-ben ki fog derülni. Mivel a brit baloldal nem tartana népszavazást a tagságról, a konzervatív győzelem kedvező ebből a szempontból.
3. A helyzet pikantériája a Skót Nemzeti Párt. A skótok Angliától szívesen függetlenednének, ha ennek lenne gyakorlati értelme, az EU-tól azonban semmi esetre sem függetlenednének. Így 2017-ben a skót szavazatok dönthetik el a tagságról tartott népszavazást.
Addig még sok izgalmas fordulatra számíthatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése