Pápa a világban

Egyrészt nagy dolog, hogy néhány éven belül kétszer is járt nálunk, másrészt így feltűnőbbé váltak a pápasággal kapcsolatos ellentmondások.

1. A pápa elsősorban reprezentatív figura akkor is, amikor azt igyekszik reprezentálni, hogy épp nem reprezentál: Mercedes helyett furikázhatják Ferencet Fiat 500 terepjáróban, de ha valaki rákeres, rájöhet, hogy az átlag magyarnak olyanja sem lesz mostanában, tehát... ez is reprezentálás. Meg aztán, hogy került Budapestre a járgány? Repülőn? Kamionon? Reprezentálás minden, ami a szerényen élő helybeliek életszínvonala felett van. Ha Ferenc tényleg nem akar reprezentálni, akkor még nagyon nagyot kell ereszkednie külcsínben.

2. Bármit mond a pápa, abból mindenki csak azt hallja meg, amit hallani akar. A BBC például annyit vett ki, hogy Ferenc, áttételesen, szót emelt a magyar határkerítés ellen... Pedig olyat is említett Ferenc, hogy az abortusz állítólagos joga nem valódi jog, a szabadságnál ebben a témában fontosabb az élet védelme. Hány olyan ember hallotta meg ezt, aki nem eleve így gondolta?

3. Ferenc beszédei turkálós konténerre emlékeztetnek: ki-ki belekotor, kihúz néhány neki tetsző holmit, és hátra sem nézve viszi haza. Előny: a felszínes népszerűség, mindenki talált magának valamit. Hátrány: aki mindenkinek mindenfélét mond, az tulajdonképpen senkinek nem mond semmi lényegeset, ezáltal feladja a világra gyakorolt hatást, ami - vélhetnénk - látogatásainak valódi célja lenne. Igaz, hogy Szent II. János Pál óta csökkentek a világ megoldandó politikai problémái (neki is köszönhetően, megbukott a kommunizmus) és "csak" a gazdasági, fegyveres meg környezetvédelmi problémák maradtak, amikben a történelem kevés pontján hallgatott bárki is a pápára. Ettől függetlenül, kevesebb, de határozottabb üzenettel többre menne. Célszerű lenne kiválasztani, mondjuk, három témát, amiben hatni akar, és azt hangsúlyozni, hogy tényleg változzon is valami. Melyik legyen ez a három? Az abortusz? Az állam és az egyház túlzott közelsége? Vagy túlzott távolsága? Vagy hogy legyen "igazságos" béke? Vagy hogy legyünk nyitott kapuk?

4. Ferenc szerint az ukrajnai háborút ne stratégiai, hanem "igazságos" béke zárja le. Lefordítva: a felek harcoljanak csak tovább, míg mindegyikük "igazságos"-nak nem érzi a helyzetét. Azaz soha ne érjen véget a háború, lőjék egymást végkimerülésig. Ezzel szemben, a stratégiai béke reálpolitikai lesz: most már lődöztetek eleget, adjatok hálát, hogy még maradt nálatok nemzőképes férfi; pihenjetek és kereskedjetek pár évtizedig, folyt. köv. a 22. században, ha még fontosnak tartjátok. Amennyiben Ferenc végiggondolja, mit szeretne: csakis stratégiai békét. A történelmi, nyelvi-kulturális és geopolitikai realitásokat figyelembe véve, másfélét Ukrajnában nem lehet elérni.

5. A nyitott kapuk sürgetésével Ferenc öngólt lőtt: tágabb hazájának, Olaszországnak a kapui addig voltak nyitva, míg ki nem derült, hogy a befogadott menekülteket nem veszik át kellő számban a franciák, németek, belgák, dánok, stb. Ekkor és ettől zárultak be a kapuk. Nem célszerű naivan úgy tenni, mint akinek fel sem tűnt ez a hosszú és zajos huzavona. Gondoljunk bele: ha a valóban jómódú társadalmak hallgatnának Ferencre, már évek óta náluk lenne fél Afrika, családostól. A valóban jómódú társadalmak azonban nem tartanak igényt Ferenc útmutatására, nélküle járják a maguk főleg szavakban befogadó, meglehetősen képmutató útját. Némi igazuk is van annyiban, hogy a náluk lévő nem hazaiakkal sem tudnak mit kezdeni, a saját jólétüket lecsökkentették, a belső feszültséget megnövelték, és nem látnak fényt az alagút végén. Ferenc pedig, ha lenne mondandója e témában, idáig taktikusan megtartotta magának, illetve általánosságok mögé bújt. Csak itt, a "végeken" jött meg a bátorsága. Üzenete így fordítható le: holnaptól hazudjátok ti is, hogy tárva-nyitva vannak a kapuk, lépjetek be a képmutatók klubjába.

6. Miért nem hallgatnak a valóban jómódú társadalmak a pápára? A jómódjuk miatt. És ebbe Ferenc bele is törődött, ám a frusztráltságát csak le kell vezetnie valahol. Úgy van ezzel, mint az egyszeri plébános, aki ha már a templomba sosem járókat nem tudja elérni a kritikájával, legalább a misén részt vevő jámbor híveket kiosztja rendesen, helyettük. Hogy így sosem ér célba? Plébánosnál ez bocsánatos hiba. Kevésbé az egy pápánál, aki elvileg az azonos nevű Veszprém megyei városnál nagyobb hatást szeretne elérni a világban. Tanulság: megfelelő üzenetet a megfelelő célcsoportnak, alkalmas helyen és időben; az át nem vett üzeneteket nem szabad másokra borítani, a valódi címzettekkel kell őket átvetetni, nyugatabbra.

7. Végképp homályban maradt, mire gondol Ferenc azzal, hogy az egyház és az állam ne túl közelről, de ne is túl távolról működjön együtt. A ne túl közelről még többé-kevésbé értelmezhető (ne püspök legyen a miniszter). De mi a nem túl távolról? A hatalmi ágak szétválasztását szorgalmazók ugyanis bármiféle együttműködést túl közelinek látnak, szerintük a végtelen távolság, a hermetikus elválasztás a megfelelő; egyháznak és államnak az égvilágon semmi köze ne legyen egymáshoz! Így alakul ez nyugaton, ahol Ferenc nem szívesen látott szónok, és ahol az egyháznak nincs szava, egyebek mellett az abortusszal kapcsolatban sem. Ezt szeretné keletebbre is? Aligha. Akkor pontosan mit szeretne? Kecske-káposzta kombinációt? Kimaradni pl. az ingatlanjogból, de belefolyni az abortusz szabályozásába? Van erre működő gyakorlati példa bárhol a világon?

Izgalmas téma. Ha már feldobta a labdát, hátha lecsapja a következő látogatása alkalmával.