2023. december 23., szombat

Köztévét foglalni... nem kell... félnetek?

A lengyel (balra át!) kormányváltást rögtön köztévéfoglalás is követte, a „független” média megértő helyeslése mellett. Nálunk is dolgozik a ballibfüggetlen média a „vissza kell foglalni” narratíva felépítésén.
Ha a közmédiafoglalást egyszerűen lincselésnek tekintjük, akkor nem meglepő, hiszen ilyen egy baloldali (jakobinus, bolsevik, tanácsköztársasági) hatalomátvétel: afféle „lámpavasra velük” hadművelet. Több körben is kipróbáltuk, nem kérünk belőle.
Ha ellenben - a ballib narratívával tartva - a „jogállamiság helyreállítása”-ként próbáljuk értelmezni, akkor több kérdés merül fel, mint ahányra van érdemi válasz.
1. Miért is kell a köztévét elfoglalni? Mert propagandaforrás? Tapasztalat szerint bal-lib időkben is az, csupán ellenkező előjellel. Tehát akkor újra: miért is kell elfoglalni? Azért, hogy ne jobb, hanem bal-lib propagandát folytasson.
2. Az ellenzék szerint a köztévé legyen a kormány ellenzéke. Csak az a gond, hogy bal-lib kormányok idején sem az, hanem a kormány intézkedéseinek megmagyarázója, helyeslője, marketingelője. Mi a különbség?
3. Van némi stílusbeli: jobboldali időkben keményen hangzó kérdéseket sem tesznek fel a közmédiában; bal-lib időkben pedig felteszik őket... amennyiben tudható, hogy van rájuk jó válasz, amit sokszor előre megbeszéltek a kormányzati kommunikációért felelősökkel. Ha nincs jó válasz, akkor ugyanúgy tilos valóban keményet kérdezni, mint jobboldali kormányok alatt. A bal-lib stílus ügyesebben előadott színjáték, de akkor is színjáték.
Célszerűbb lenne kimondani, hogy a köztévé a mindenkori kormány szócsöve, ahogy a jegybank a kormány pénzügyi intézője, a parlament meg a kormány jogalkotója. Ezzel nincs semmi gond. Azzal van, ha a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a kormány ökleként működik - és bal-lib időkben erre is van példa bőven. Hogy a jobboldali kormányokat szokták ezzel vádolni? Bagoly mondja verébnek.
4. Miért nem mondják ki bal-libék, hogy saját propagandához akarják elfoglalni a közmédiát? Mert ez is a színjáték része, politikai előnyt látnak a függetlenség látszatában: a „független” propagandát jobban elhiszi a naiv médiafogyasztó.
5. Azonban hamar kikandikál a csábos függetlenségi narratívából a bolsevik lóláb vasökle: a szirénhangú bolsevik „vasököl” a győzelem másnapján már oda rúg, „ahova köll”.
6. Arról volt szó baloldalon, hogy senki sem jogosult megmondani mindenki nevében, mi a közjó: márpedig köztévét törvénytelenül elfoglalni csak a közjóra mint törvénynél magasabb szempontra hivatkozva lehet. Ezek szerint a baloldal is - implicit módon - meg akarja mondani mindenkinek, mi a közjó: a bal-lib egyeduralom...
7. A jogállam helyreállításáról is szó volt, márpedig jogtalansággal (alkotmányozó többség helyett egyszerű parlamenti többséggel) lássuk be, jogállamot nem, csak jogsértő állapotot lehet előidézni. A jogállamiság lényege: törvényesen jutunk el A-ból B-be akkor is, ha lenne sokkal rövidebb, gyorsabb, kényelmesebb út. Labirintuskerttel szemléltethető: noha a buxusokat letaposva sec-perc átgázolhatnánk rajta, mi azért is elegánsan végigtekergőzünk az összes folyosón. Tehát hogy köztévét foglalni sokkal gyorsabb, mint évekig bolyongani a törvényesség útvesztőjében, az nem más, mint a jogállamiság ellentézise.
Összességében, a lengyel bal-lib oldal erősen belekeveredett a saját mantráiba. Közjótagadón "közjóra" hivatkozva, „jogállaminak” mondott jogsértéssel köztévét foglalni... nem kell... félnie? Döntse el az olvasó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése