2016. július 23., szombat

Melegség - tudatos döntés?

Ha az uborkaszezonban népszerűséget hajhászó politikusakat némileg megértve, egyszersmind némileg fanyalogva tusványosi gumicsontra vetődik az ember, általában azért talál rajta némi húst. Ilyen a homoszexualitás genetikai vagy kulturális-e kérdéskör is.

A nyugati közvélemény többsége pillanatnyilag úgy véli, hogy a homoszexualitás genetikailag kódolt magatartás, vagyis az érintett „nem tehet róla", mert így született. Ezzel szemben a tudományos álláspont, hogy nincs genetikai adat sem erre, sem az ellenkezőjére. Aki mást állít, az blöfföl.

Az evolúció alapján viszont a homoszexualitás nem lehet genetikailag kódolt. A DNS-alapú melegség elképzelésének rövid cáfolata: a melegség becslések szerint a populáció 10-15%-át érintheti. Ha ennyi ember minden generációban kimaradna a szaporodásból, akkor a melegség egyrészt folyamatosan csökkenne és marginálissá válna, másrészt ez a folyamat feltűnően jelen lenne a történelemben, miközben nincs. Képzeljük el, hogy sárga és kék golyók gurulnak egy lejtőn. Az egyik szín 90%-os, a másik szín 10%-os arányban van jelen. A 10%-os szín beesik egy lyukba és eltűnik. A 90%-os szín leér a lejtő aljára, és ott mozgásba hoz magához hasonló golyókat, amelyek között spontán mutációval újra feltűnik a másik szín, de már kisebb, mondjuk 5%-os arányban. A következő szakasz alján az arány már csak 2,5%-os, és így tovább. Néhány szakasz után a másik szín spontán jelenléte elhanyagolható. Ha ma körülnézünk, épp az ellenkezőjét látjuk: a melegség divatba jött, és egyre többeket vonz. Ám biztosak lehetünk benne, hogy nem genetikai alapon, vagyis aki meleg, az „tehet róla és ellene".

A megfejtés a szexualitásunk rugalmassága: a szexuális késztetés genetikai, de a szexuális magatartás túlnyomórészt tanult. Ahogy a kezünk sem csak almát szedni vagy követ markolni képes, hanem ezernyi más módon is működhet, akaratunk szerint. A szexuális önbevallás csalóka eredményekkel jár, az emlékezet ugyanis e téren sem megbízható. Ha divatba jönne a kecskeszex (Doktor úr, lehet-e a kecskével?), akkor egyre több trendi figura érezné úgy, illetve emlékezne úgy őszintén, hogy neki mindig is a kecske tetszett, attól jött izgalomba, másra rá sem nézett. 

Van, aki elismeri, hogy saját döntése alapján meleg. És sok meleg haragszik rá, mert úgymond, rontja a melegjogi érvelést.

Amennyiben tudományos fordulat keretében kiderül, hogy a melegségnek van valamiféle kimutatható genetikai háttere, legfeljebb az tud kiderülni, hogy a populáció 10-15%-a képes és hajlandó is a rugalmas szexuális viselkedésre, azaz akaratlagosan heteró, homó, bi, tri, kvatró, stb. Más szóval, továbbra is tehet róla és ellene. Nincs olyan közösség, amely ne szabályozná - többek között a jólétre, a stabilitásra, a biztonságra és a kiszámíthatóságra hivatkozva - a szexuális viselkedést. A melegség hagyományos tilalma/helytelenítése nem a melegek ellen, hanem a közösség jólétére irányult, ahogy a pedofília tilalma sem a pedofóbia jele, hanem a gyermekek kiteljesedését szolgálja. 

Egy pedofil esetében fel sem merül, hogy felnőttel képtelen lenne a szexre, vagy hogy csak pedofília útján lehet boldog, másképp esélye sincs erre. Ezek az érvek a hippi '60-as években még meggyőzőnek tűnhettek, ám ma senkit nem hatnak meg. Ha belátjuk a melegség akaratlagosságát, akkor a szexuális rugalmasságnak ez a területe is a pedofíliához hasonló megítélésre tehet szert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése