A megoldás háromtényezős képlete egyszerű és tévedhetetlen.
1. Ukrajna katonailag nem tudja megnyerni ezt a háborút. Nem tudja megvédeni/visszafoglalni területének minden négyzetcentijét, és pláne nem az oroszok lakta régiókat. (Bármennyi fegyvert és katonai segítséget is kap, belátható, hogy ez nem fog menni. Nem most vesztette el a lehetőséget, hanem amikor nemzetépítéstől megrészegülve elkezdte lábbal taposni egyebek közt az orosz kisebbség jogait.)
2. Oroszország meg történelmi léptékben nem tudja megnyerni a háborút, mert nem tudja megnyerni a békét. (Egy hatalmas országot és büszke, erős népet nem lehet tartósan leigázni, még egy nácitlanításnak titulált hátborzongató második Katyn árán sem. Azzal csak egy második nürnbergi pert lehet elérni.)
3. Az USA nem tudja kívülről demokratizálni Oroszországot, akárhogyan szervezi a sakkjátszmát, akárhogyan mozgatja a bábuit, még saját közvetlen beavatkozással sem érheti el ezt az eredményt. (Fukyamai nagy jó szándékaival csak a régió számára pokolba vezető utat tudja kikövezni.)
Az ukránok nem kerülnek honvédő győztesként a történelemkönyvbe, az oroszok dicsőség helyett tartós gyalázatot hoznak a fejükre, és a történelem ítélőszéke előtt Amerika is megrovásra számíthat tömeghalálhoz vezető demokráciaexporttal árukapcsolt sanda ásványkincsvadászatért.
Már csak az van hátra, hogy a felek - lehetőleg a nagy hideg beállta előtt - belássák a fenti tényhelyzetet, és annak tudatában üljenek tárgyalóasztalhoz. Elsősorban a közvélemény nyomása értetheti meg velük, hogy nem az a tét, ki nyer, ki veszít, hanem hogy mindhárom fél veszteségei megállnak-e a jelentősnél, vagy tovább növekednek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése