2023. február 20., hétfő

Szemellenző helyett... két szemellenzőt

Aki a magyar sajtót olvassa/böngészi, észreveheti, hogy alapvetően kétféle narratívát tol: 1. a bal-lib-álfüggetlen-álobjektívat* és 2. a jobb-konzi-frankónelkötelezettet. Mindkettő következetesen felépített és ápolt, így aki csak az egyiket olvassa, 100 alatti IQ-val, az meg van győződve, hogy a világ lényegében beleillik az egyikbe, és hogy a másik szemenszedett hazugság, manipuláció, propaganda.
És ennek alapján "logikusan" csodálkozik, hogyan hiheti el annyi naiv/hülye ember a másik narratívát. Tényleg, hogyan?
A narratívák nem csak következtetéseikben térnek el, hanem a stílusukban is, mégpedig egészen a rendszerváltás óta: 1. a bal-lib narratíva intellektuálisabb, igényesebben kidolgozott, az ellentmondások át-átütnek, de mindig igényesen ki is vannak magyarázva, hogy az olvasó ne akarjon ellenkező előjelű forrásból tájékozódni, a 100 feletti IQ-jú hírfogyasztó hitelesnek és teljes értékűnek tartja a saját buborékját, az agya el van ringatva; 2. a jobb-konzi narratíva baltával faragott, ki-kilóg belőle a lóláb, viszont akit érdekel a tényanyag, épp ezért jobban tudja ellenőrizni, és ennek alapján eldönteni, mit hisz el belőle. A 100 feletti IQ-jú konzervatív hírfogyasztó nem tartja egészen hitelesnek és átfogónak a saját buborékját, ergo, marad benne nyitottság a teljesebb valóságra.
Ezt nem kell bemondásra elhinni (ahogy semmit), szép példát mutat a kifinomult manipulációra a bal-lib oldal: mikor a forint (akár csak kicsit) gyengül, az hatalmas, bombasztikus, "felcsavart" hírben jelenik meg; mikor (akár nagyot) erősödik, az meg relativizáló, "letekert" hírben. Az olvasóban így kialakulhat a meggyőződés, hogy a forint lényegében egyfolytában gyengül és romlik, s amikor véletlenül fordítva, akkor meg pont az a baj! Az átlag bal-lib úgy tudja, legalábbis érzelemvilága mélyén, hogy 2010 óta Mo. már tucatszor összeomlott.
A jobb-konzi média trükkjei ezzel szemben bárdolatlanok és feltűnők, az origo-n pl. minden nap eldől az ukrajnai háború az oroszok javára, ám ezt a jobb-konzi olvasó sem hiszi el. Az eredmény, hogy a B oldal gyakrabban kirándul át az A oldalra, mint fordítva.
Ha úgy fogjuk fel a médiahasználatot, hogy egyfajta szemellenzőt tesz ránk, a kétféle média rendszeres használata némi kipillantást ad a szemellenzőből. Ezért (lenne) érdemes mindkét oldali média híranyagát közel azonos gyakorisággal fogyasztani.
* álfüggetlen-álobjektív: bevallottan önkéntes belső meggyőződésből hajlik bal-lib irányba anélkül, hogy ez utasításba lenne adva, vagy hivatalosan és közvetlenül ezért fizetnék; a hírfogyasztó szempontjából azonban a hajlásirány számít, és nem annak tetszőleges oka. A hajlás iránya határozza meg, milyen híranyagot csavar fel, és milyet teker le egy hírforrás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése