2016. március 20., vasárnap

A közügyek logikája 5. rész

Populizmus
A populizmus meghatározása: népszerű, de célszerűtlen intézkedésekkel járó politizálás. Például, a fegyveres konfliktusok ellen tiltakozva fel lehetne oszlatni a honvédséget. Ezt valószínűleg minden országban támogatná a társadalom többsége. Honvédség híján azonban a kevésbé pacifista szomszéd rövid időn belül megszállná az országot, így a népszerű intézkedés célszerűtlennek bizonyulna. Szintén nagy népszerűségre számíthatna az adók radikális csökkentése. Csakhogy megfelelő adóbevételek nélkül az állam nem tudná ellátni a feladatait, nem lenne pénz szociális és egyéb ellátásokra, emiatt vagy polgárháború törne ki rövid időn belül, vagy egy következő kormány kénytelen lenne újra megemelni az adókat.

Ilyen típusú, nyilvánvaló populizmussal ritkán találkozunk, mert ami nyilvánvaló, az ellen védett a választói többség.

A populizmus úgy szokott előkerülni, hogy az ellenzék szerint populista a kormány, ha népszerű. Akár célszerűtlen, akár célszerű intézkedéseket hoz. A populizmus ilyen esetben csak érveléstechnikai eszköz. Mint amikor az ellenzék megsértődik, hogy kihagyták a korrupcióból, és korruptnak kiáltja ki a kormányt, mert nem vette be a buliba. Minden politikai erő népszerűségre törekszik, ezzel a populizmus vádjának teszi ki magát. Populizmusról azonban csak akkor beszélhetünk, ha a javasolt intézkedések célszerűtlenek. Ezt pedig honnan tudhatjuk? Biztosan sehonnan, inkább csak sejthetjük, hiszen az intézkedések célszerűsége nem tudományos fórumokon dől el, hanem folyamatos politikai vita tárgya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése