Az alábbi zen koan stílusú felsorolás segíthet a választói tisztán látásban.
A fiatal spártai fiúk szándékosan kevés ennivalót kaptak, hogy megtanuljanak ügyesen ételt lopni – akit elkaptak, verést kapott. Akit nem, arra büszkék voltak: jó katona lesz. A mai törvényhozókat – a nép szándékából – alulfizetik, ezért megtanulnak a maguk ácsolta kiskapukon ügyesen közlekedni. Akit rajta kapnak, azon háborog a nép. Akit nem... arról keveset tudunk.
Mindenki minden kampányban többet költ a hivatalosnál, a nem látható pénzt az érdekköréből kalapozza össze. Nem az a kérdés, ki bukott le vele, hanem hogy ki kinek milyen szívességekkel tartozik a kampány után.
Ki-ki járjon utána, úgy van-e, hogy minden párt egyik első dolga innen-onnan összecsatornázott pénzből menő ingatlant venni a vezetőinek, ahová nem tervezik meghívni a Szép Házak munkatársait. Utánajárás közben elcsodálkozhatunk, milyen kevés politikus tartja fontosnak a fiatalok lakáshoz jutását.
A nagypolitikában a korrupció az, amiből a korrupciót kiáltót kihagyták. Jogos a népi igény, hogy „ne legyen korrupció, vagy mindenki egyformán kapjon belőle”?
Hidegebb éghajlaton, így pl. Skandináviában jellemzően kisebb a korrupció, de ha a korrupciótól megmentett pénzt (százezerrel megszorozva) Ukrajnába küldik, akkor nem járna (sokkal, de sokkal) jobban a népük, nem lenne sokkal olcsóbb is, ha inkább korrupt módon magukra költenék?
Tőlünk nyugatabbra állítólag „nagyobb” a médiaszabadság, viszont egyformább a híranyag: nem lehet, hogy akkor valójában kisebb a médiaszabadság?
Divatos jogállamiságról beszélni, sőt erre hivatkozva nagy pénzeket visszatartani, de ha belegondolunk, Hitler hibátlan jogállami rendszert működtetett (szabályosan megalkotta és be is tartotta az utókor számára igazságtalannak tűnő törvényeket): szóval, valójában nem is jogállamot szeretne a „jogállamiság” híve, hanem neki tetsző jogszabályokat?
Paradox módon, a „demokrácia védelmét” zászlóra tűző pártok szokták bővíteni a Büntető törvénykönyv útján tiltott beszédmódok listáját. Lehet, hogy védelem helyett a nekik tetsző közbeszédre szűkítik a demokráciát?
Ugyanezek a pártok harcolnak a „dezinformáció” ellen is: esetleg azért, hogy csak az érdekeik szerinti információ jelenhessen meg?
Amikor egy város (pl. Pécs) betiltja az „uszító” plakátokat, ide sorolja-e a „Fizessenek a gazdagok” feliratú plakátot is, vagy majd Ő dönti el, hogy szerinte mi az uszítás?
Ha a 14. havi nyugdíjjal együtt egy nyugdíjas több pénzt kap, mint svájci módszerrel indexált 12 hónappal, akkor buta vagy okos, ha a több pénzre szavaz? És buta vagy okos a „maga ellen kampányoló” politikus?
Parlamentbe jutó pártot működtetni az államilag járó pártpénzek miatt kitűnő (milliárdos) üzlet: mely pártokon látszik, hogy nem annyira kormányra jutni, mint a beszédaktusok bizniszében maradni szeretnének?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése