Választási ismeretek 8. rész – Mitől lesz jólét, és miért legyen

Ha a viszonylagos jólétben élő országok gyakorlatát nézzük, többféle jóléti forrást találunk: 1. ipari termelés, sikertermékeket feltételezve; 2. szolgáltatás, de csak ha ipari háttér is van mögötte; 3. turizmus, a maga szezonális problémáival; 4. mezőgazdaság, kizárólag ha egészséges élelmiszerek végett jelentősen támogatják, mert önmagában nem jövedelmező; 5. valami egyedi előny, pl. adóparadicsom / titkos bankszámlák / kalózkodás / árnyékflotta üzemeltetés.

A fentiek közül egyedül az ipar az, ami minimális fenntartással (pl. ne mérgezze a környezetet és a lakosságot) alkalmas jóléti motornak, az összes többi alternatívával komolyabb gondok adódnak. Tehát ha a mindenkori kormány sikeresen fejleszti az ipart, akkor ezzel a lehető legnagyobb jóléti lökést adja a társadalomnak.

Miért legyen jólét? Természetes emberi vágy: már a barlangi ember is örült volna a központi fűtésnek, és díjazta volna a mosógépet meg a kvarcgrillezett ősbivaly szeletet.

A hidegháború végével eldőlt, hogy a jólétteremtő versenyben a kapitalizmus nyert, és akármilyen „igazságos”, „egyenlő”, hiper-szuper társadalmat is ígér egy erővel bevezetendő ideológia, a jóléti versenyben elkerülhetetlenül alulmarad – egyéb problémáiról nem is beszélve.

1989-ben a magyar lakosság dönthetett, hogy a szocialista lakótelepek szürkeségében lelkesedik tovább a látványosan nem közelgő „igazságos, szép jövőért”, vagy inkább Bécs mellé rohan hűtőgépért, gumicukorért és FA márkájú dezodorért: oda rohant.

Ebből adódik az értelmiségi körökben máig le nem vont következtetés, hogy a társadalmak meghatározó szempontja nem az igazságosság, hanem a jólét, az áruválaszték és bőség.

Igen ám, mondhatja egy értelmiségi, de mi van, ha a jólét egyben mélyen igazságtalan társadalmat eredményez, akkor is a „jólétet” választjuk a „magasabb szempont” helyett?! (Lásd: „nő a mélyszegénység”, „fokozódik a kirekesztés”, és ezek érvrokonai.)

Örömhír, hogy a két szempont, a jólét és az igazságosság között nincs ellentét (bővebben a következő részben).