A közügyek logikája 9. rész

Egy demokráciában tényleg a többségnek van igaza? Igen, pont.

Tegyük fel, a többség megszavazza, hogy 2+2=5. Akkor 5 lesz? Igen. A politikában attól kezdve 2+2=5, egészen addig, amíg a többség másként nem dönt. A demokratikusan gondolkodó ember bízik a többség hosszú távú ésszerűségében. Furcsának tűnhet, hogy az ellenzék általában azt követeli ilyenkor, hogy 2+2 eredménye legyen 3. A közélet nem annyira logikai eljárások rendszere, mint az egymásnak feszülő erők alkudozása.

Tegyük fel, a többség megszavazza, hogy a kisebbséget durván el lehet nyomni. Igaza lesz? Nem, mert egy demokráciában senkit nem lehet durván elnyomni, az már szétfeszíti a demokratikus kereteket. A kisebbséget durván elnyomó rendszer nem demokrácia, hanem diktatúra, és egy diktatúrában a vezetésnek már nincs automatikusan igaza. A kisebbség fellázad, kitör a polgárháború. Aztán az erőviszonyoktól függően valahogyan stabilizálódik a helyzet, és újrakezdhető a demokrácia – amelyben újra a többségnek lesz igaza.

Ennek fényében hogyan értelmezhetjük a híres mondást, miszerint a demokrácia nem lehet a többség zsarnoksága? Úgy, hogy a többség jól teszi, ha egy kicsit visszafogja magát, és nem nyomja el olyan mértékben a kisebbséget, hogy abból polgárháború legyen. A többséget e téren kizárólag a józan ész motiválja: elvben senki sem érdekelt egy, a jólétet tönkretevő polgárháborúban. A józan ész önmérsékletre inti mind a többséget, mind a kisebbséget. Ha a többség valóban rosszul kormányoz, néhány éven belül (a következő választások eredményeként) kisebbségbe kerül, és fordul a kocka. A kisebbség pedig többségben találja magát, ezért érdemes tűrnie, hogy néhány évig a maga nézőpontjából „vérlázító" döntések szülessenek.

Mi van akkor, ha a többség egy zsarnokra szavaz, akitől aztán nem lehet megszabadulni? Pl. Hitlert is a demokratikus többség juttatta hatalomra? Ez városi legenda: Hitler soha nem nyert választást. A gazdasági világválság miatt kialakult szükségállapot, vagyis a jólét összeomlása és a demokratikus többség cselekvésképtelensége juttatta hatalomra. Jóléti demokráciában egy zsarnoknak nincs esélye.

Mennyire reális tehát a veszély, hogy a demokrácia a többségi döntések által egyszer csak, mintegy észrevétlenül, átmegy zsarnokságba? Elhanyagolható. A demokrácia létét valójában az irracionális viselkedés fenyegeti. Például ha a többség szerint 2+2=7, az ellenzék szerint meg 2+2=1.