2015. december 11., péntek

Húsz liberális humanista téveszme 11a. rész

11. téveszme: Isten helyettesíthető a humanizmussal
A valóság ezzel szemben az, hogy Isten csak Istennel helyettesíthető. A személyes, élő, szerető és jutalmazó Isten helyett közelítéssel konstruálhatunk egy funkcionális Istent, amely/aki azonban a közelítés elképzelt végén épp olyan lesz, mint a személyes, élő, szerető és jutalmazó Isten.

Ezt a pi (π) és a közlegelők tragédiája alapján láthatjuk be.

A pi a kör kerületének és átmérőjének arányszáma... lenne, ha két egész szám arányaként meg tudnánk határozni. Nem tudjuk két egész szám hányadosaként kiszámítani, csak megközelíteni. A pi haszna világos (a kerület/átmérő temérdek célra kell nekünk), ám a számítás módszeréből belátható, hogy a pi-t azzal a módszerrel speciel lehetetlen kiszámítani. Nézzük meg közelebbről a módszert: a kört egyenlő szárú háromszögekre osztjuk, a kerület így szögletessé válik, de háromszögekkel legalább jól tudunk számolni. Minél több háromszögből rakjuk ki a kört, annál jobban megközelítjük a kerület vonalát, annál pontosabban modellezzük a kört. A modell azonban csak akkor válna teljesen pontossá, ha végtelen sok háromszöggel dolgoznánk, azaz pontokból raknánk ki a kerületet. Ekkor a középpontból húzott egyeneseket (sugarakat) kapnánk, és azok vastagságából számíthatnánk ki a kerületet - csakhogy az egyenesnek nincs vastagsága. A teljességet képzeletben elérve a semmibe hullunk. Belátható, hogy a kört képtelenek vagyunk pontos számításra alkalmas modellel leképezni. A pi-t megközelíthetjük, de el nem érhetjük. Az agyunk különösebb gond nélkül befogadja mint hasznos fogalmat, a gyakorlatban pedig 3,14-re kerekítve, vagy szükség esetén több tizedesjeggyel használjuk, és nem különösebben zavar bennünket a pontos meghatározás lehetetlensége. Ha azonban valaki ragaszkodna hozzá, hogy ami nem írható le két egész szám hányadosaként, az nem szám, akkor csak dogmatikusan tudnánk bizonygatni, hogy de, de... Leibniz nem véletlenül nevezte el a pi-szerű számítási kategória elképzelt eredményeit transzcendens számoknak. A pi haszna és funkciója világos, a számjegyekkel való leírhatósága viszont problémás, ahogy Isten földi/emberi jelzőkkel való leírhatósága is az.

Ám világos-e Isten funkciója/haszna, amelyből kiindulva megkezdhetjük a közcélú és közhasznú konstrukció kidolgozását? Szerintem igen, ha körültekintően összegyűjtjük erről a gondolatainkat, és a szokásos magáncélú panelek (életnehézségek, halál, túlvilág, büntetés-jutalom) mellett figyelembe vesszük a közlegelők tragédiáját. Nem írom le ezt a játékelméleti modellt, hanem elvárom az olvasótól, hogy továbblépés előtt -  kellő időt szánva a problémára - tanulmányozza, értse meg és gondolja végig a közlegelők tragédiáját: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_k%C3%B6zlegel%C5%91k_trag%C3%A9di%C3%A1ja
-
-
-
Egy-két nap szünet után innen folytatjuk a közös gondolkodást.

14 megjegyzés:

  1. Pontosabban: a pí a kör kerületének és átmérőjének arányszáma, pont. Mivel két egész szám hányadosaként nem írható fel, irracionális számnak nevezzük, de ugyanolyan szám, mint a többi. Consider this: ha a tizedesvessző után végtelenszer kockát dobunk, és (1) egy idő után mindig nullát kapunk [X,12300000...], vagy (2) a számjegyek adott n számjegyből álló sorozata végtelenszer ismétlődik [X,123123123...], vagy (3) mindig ugyanazt a számjegyet dobjuk [0,333...], akkor a számot racionálisnak tekintjük; ellenkező esetben irracionális számot kapunk. De gondolhatja-e bárki, hogy ha végtelen random számot írunk le egymás után, az kevésbé "szám", mint ha végtelen darab hatost dobunk? A példából az is látható, hogy valójában sokkal kisebb az esélye annak, hogy racionális számot kapunk, mint annak, hogy irracionálisat. De vajon a végtelen papírlapra leírt két szám, a racionális és az irracionális, tényleg olyan sokban különbözik? Nem; ugyanarról a számhalmazról beszélünk, amelyen belül a racionális számok egy alhalmaz (ahogy a racionális számokon belül alhalmaz az egész számok halmaza, ha mindig nullát dobunk).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Legyen ez a te álláspontod. A matematikai problémakörről majd írok egy neked dedikált posztot, tartsd észben a mondandódat, és tanulmányozd Kant „a priori" fejtegetéseit, ott lesz a kulcs.

      Figyeld meg, hogy ezúttal ez nem eldöntendő kérdés, pusztán hasonlat arra, hogy ahogy a pi-t nem tudod leírni 0-9 közötti számjegyekkel (vagyis a földi életedben nem fog sikerülni), úgy Istent sem tudod földi/emberi jelzőkkel maradéktalanul leírni. Holott mindkét koncepcióról viszonylag rövid úton belátható, hogy jó és hasznos a létezése.

      Ne feledd elolvasni a közlegelők tragédiáját sem.

      Törlés
    2. Mielőtt továbbmennénk, lásd a következő kommentemet. De gondoljuk át, mi a veszélye annak, ha megfordítjuk a gondolkodást. Abból indulunk ki, hogy Isten nem leírható emberi fogalmakkal (fine). Majd fordítunk egyet a dolgokon és azt mondjuk, hogy vegyünk egy halmazt, amelynek az elemei egyenrangúak (számok), ezeket kettéosztjuk (leírhatóak két egész hányadosaként vagy nem), majd a számosabb halmazból random módon kiemelünk egyet, hogy az Isten (pí). Miért nem a négyzetgyök kettő az Isten?

      Törlés
    3. Fontold meg ezt is: ha a látható fény tartományában előállítasz egy folytonos átmenetes színskálát, minden szín látható, az is, amelynek a frekvenciája történetesen irracionális számmal írható fel. Nem tapasztaljuk, hogy csak azokat a színeket látnánk, amelyeknek a frekvenciája racionális számmal írható fel. Azaz az irracionális pí "leírhatatlansága" lehet hasonlat Istenre egy matematikailag műveletlen ember számára, de kis gondolkodás után világossá válik, hogy nem csak egy kitüntetett irracionális szám van, mégis, semmit nem mondasz arról, mi különbözteti meg a pít a négyzetgyök kettőtől.

      Más: a kör kerületét és átmérőjét baromi könnyű elképzelni, de ha az egyik racionális szám (harminc könyök, hogy bibliai példát vegyek), akkor a másik irracionális. De ha más mértékegységet használok (adott négyzet éle helyett az átfogója hosszát), akkor az átmérője lesz racionális, a kerülete irracionális. Melyik az Isten? Hiszen nem csak a kerület/átmérő aránya irracionális (pí), hanem a kerület és az átmérő közül is egy és csakis egy (vagy egyik, vagy másik). Ez viszont attól függ, Te melyik (emberi!) mértékegységet választod.

      Törlés
    4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  2. Ha a pít Isten-metaforaként tálaljuk, akkor azt mondjuk, hogy van egy halmaz, amelynek vannak emberi fogalmakkal leírható elemei és emberi fogalmakkal nem leírható elemei, amely utóbbiak többen vannak, és amelyek közül az egyik Isten. De ha a pí isten, mi lehet a gyök kettő és a többi ismert kitüntetett irracionális szám? És mi lehet a többi, rengeteg, nem kitüntetett irracionális szám? -- Ez persze csak gondolatkísérlet, érdemes gondolkodni rajta egy kicsit. Ha a 440-es C-re alapuló egész- és félhangok leírhatóak (betűjellel is és frekvenciával is), és a hegedűglisszandó minden egyes frekvenciája hallható (az emberi frekvenciatartományon belül), az is, amelynek a frekvenciája irracionális számmal írható le (bár leírhatnánk "I", "K" vagy "ró" vagy "tau" vagy "kappa" vagy "het" betűjellel is), akkor van-e okunk feltételezni, hogy két szomszédos hang közül az egyik valahogy spirituálisabb, mint a másik, csak azért, mert a frekvenciája nem racionális szám?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Kant a priori fogalmának fényében ezeket is mind figyelembe veszem majd a vonatkozó poszt megírásakor.

      Törlés
    2. Már ennek a posztnak a megírásakor is figyelembe vehetted volna, mert egyszer már évekkel ezelőtt is megbeszéltük mindezt. ;)

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. "A valóság ezzel szemben az, hogy Isten csak Istennel helyettesíthető" Nem, László. Éppen most fejtetted ki, hogy te Istent a pí számmal helyettesíted, és a Lebniz-féle transzcendencia tökéletesen kielégíti a lelki igényeidet, és úgy veszem ki a szavaidból, hogy ezt a szemléletet melegen ajánlod másoknak is. Ha a szeretteid valamelyike valaha netán halálosan megbetegedne - "szokásos magáncélú panel" képződne az életében (de inkább ne történjen ilyesmi) -, azért ha bátorkodhatom sugallani, ne Leibniz-cel erősítsd a lelkét a halálos ágya mellett. Esetleg ott se légy. Egy rabbi ilyenkor hasznosabb lehet.

    VálaszTörlés
  5. "Ekkor a középpontból húzott egyeneseket (sugarakat) kapnánk, és azok vastagságából számíthatnánk ki a kerületet - csakhogy az egyenesnek nincs vastagsága." -- Tulajdonképpen még nem éreztem rá, hogy min szoktál felbőszülni: azon, ha rámutatok, hogy nem értesz valamit, vagy azon, ha ezt tiszteletlenül hozom a tudomásodra.

    Fuck circles and squares and triangles.

    Gyakorlati kísérlet.

    Végy egy 1 m3-es plexikockát. Töltsd meg 80 cm-es fitnesslabdákkal. Nyilván egy fér bele. Marad a hézag.
    Töltsd fel a hézagot annyi kézilabdával, amennyi belefér. Nyilván marad hézag.
    Töltsd fel a hézagot annyi teniszlabdával, amennyi belefér. Nyilván marad hézag.
    ... pingponglabda.
    ... üveggolyó.
    ... sörét.
    ... 1 milis csapágygolyó.
    ... homok.
    Mindig marad hézag, mindig lehet még tölteni bele apróbb szemű cuccot. Korlátozás nélkül.
    Van-e kétséged, hogy a bedobált cuccok össztérfogata annak ellenére 1 m3, hogy a kísérletet a gyakorlatban csak jól meghatározott anyagi korlátok közt tudod végrehajtani? Vagy nem vagy benne biztos, mert Kant can't?

    VálaszTörlés
  6. For the record: ha a kört pizzaszerűen negyedekre, nyolcadokra, tizenhatodokra, stb. vágod, és az egyenlő szárú háromszögek alapját adod össze a kör kerûletének ezen összeggel való közelítéséhez, akkor minden cikkelyt végtelenszer meg tudsz felezni, és SOHA nem kapsz sugarat. A sugárnak SOHA nem volt vastagsága, és de erre soha nem is volt szükség.

    Gondold át: 360/1, 360/2, 360/4, 360/8, 360/16... Azaz: 360/2^0, 360/2^1, 360/2^2, 360/2^3, ... A 360 fokot osztod a kettő hatványaival 2^0-tól 2^n-ig. A körcikkely szöge azonban SOHA nem lesz nulla, mert egész számot (360-at) osztasz egész számmal (a 2 összes hatványa egész szám, ha a kitevő 0-tól n-ig pozitív egész szám).

    A legnagyobb tisztelettel mondom, hogy ez a "vonal vastagsága" dolog nem pongyola (nem "nem hangzik elég tudományosan"), és nem a matematika és a filozófia határterülete, ami Téged elkezdett érdekelni, és nem kanti a priori nemtommi. Ez egy alapvető szemléleti hiba: nem érted, hogy a szögfelezés soha nem vezet nulla fokhoz, de nyilvánvaló, hogy akármeddig daraboljuk a pizzát, első pillanattól tudtuk, hogy az egy pizza.

    Azt hiszem, öt éve is van, hogy azt tanácsoltam, ismételd át a konvergens sorozatok határértékére vonatkozó matekot. Vicces arról írni, hogy a kör kerületét soha nem tudjuk kiszámolni, mert nincs elég időnk a szögfelezéshez... Ugyanis a konvergens sorozatok összegét egyszerű matekkal meg lehet állapítani, ahogy ezt a másik blogodon meg is írtam.

    Csak nem értetted meg, mondom a legnagyobb tisztelettel.

    1/2 + 1/4 + 1/8 + ... = 1, no fucking doubts about this. Nem tudod eléggé fölszecskázni a pizzát (szöget, szakaszt, négyzetet) ahhoz, hogy a szecskázás után a darabok összege ne annyi lenne, mint az első vágás előtt. Sorry.

    Ezzel ellentétes matekot se Bolyai, se Kant nek írt, és Te se.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És akkor itt van ismét a bizonyítás (mert NEM kell végtelen lépésben összeadni, ha tudunk számolni):
      https://en.m.wikipedia.org/wiki/1/2_%2B_1/4_%2B_1/8_%2B_1/16_%2B_%E2%8B%AF
      Elementary, ahogy a cikk mondja.
      A konvergens sorozatra vonatkozó elvek adják meg a pizzacikkelyek alapjainak összegével a kör kerûletéhez való konvergálás összefüggéseit is.

      Törlés
  7. Istent akkor se lehet kiszámítani, ha ráérsz. A pít és főleg a konvergens sorozatok határértékét viszont ki lehet számolni akkor is, ha nem érsz rá egész nap.

    VálaszTörlés