Ezzel szemben a valóság éppen fordított, minden jó a kereszténység érdeme, és minden rosszról a vallástalan „felvilágosodás" tehet.
a. Az őskeresztények állítólag üldözték a zsidókat. Tévedés: éppen fordítva történt. A Jézus messiásságát vitató judaisták eretneknek tartották, ezért a Tórára hivatkozva halálra üldözték a Jézust Messiásnak tartó judaistákat, majd kiközösítették őket, és 12. áldás kódnévvel máig irányadó judaista átkot mondtak rájuk.
b. A homo(i)usion néven elhíresült konfliktus állítólag „vallásháború" volt. Tévedés: a Jézus istenvoltát ürügyként használó csatározást a barbárok, többek között az osztrogótok tartották életben, hogy legitimálják a rendszeres rablóhadjárataikat. Amint leszoktak a kalandozásról és letelepedtek, vége lett a „vallásháborúnak". Kár, hogy addigra világhódító erővé tették a témában szintén állást foglaló, és a csatározásban örömmel részt vevő iszlámot. A keresztes hadjáratok legalább félig vallásháborúk voltak, csak nem keresztény, hanem muszlim részről. Ne feledjük, hogy az első keresztes hadjárat kiváltó oka a manzikerti csata, amelyben a muszlimok súlyos vereséget mértek Bizáncra. Ha az iszlám nem támad a világuralmi küldetése keretében, senki nem támad vissza, és ma nem beszélhetnénk semmiféle keresztes hadjáratról. A keresztényeknek annyi gyónnivalójuk van a témában, hogy erőszakosan reagáltak az erőszakos iszlám terjeszkedésre. Helytelen volt, csakhogy azóta sem tudta kitalálni senki, hogy pontosan mi lenne a helyes keresztényi reagálás az erőszakos iszlám terjeszkedésre, amelyre még a legendásan békés hinduk és buddhisták is erőszakkal reagálnak. Szintén nem volt vallásháború a reformáció utáni összeurópai konfliktussorozat. Luther minden jogos kifogása rendeződött még életében, csak addigra feleségül vett egy apácát, így számára katolikus papként már nem volt visszaút. Máig tisztázatlan kérdés, hogy a felszínen teológiai mozgalomként induló protestantizmust mennyiben torzította Luther bomló elméje: nem csak a szerinte ördögi Rómával rúgta össze a port, halála előtt a zsidók ellen is írt egy 500 oldalas fröcskölődő gyűlöletkönyvet. Luther halálára az összes ésszerű protestáns követelés teljesült, a protest okafogyottá vált. A tanait ürügyként használó északi országok azonban nem akartak visszafordulni, klasszikus klímakulturális észak-dél háborút, politikai függetlenségi küzdelmet indítottak a déli Róma ellen.
c. A középkor állítólag „sötét" volt. Tévedés: a „sötét" jelző azt jelenti, hogy dokumentálatlan, mert a 6-9. század barbár konfliktusai során visszaesett az írásbeliség. A középkor semmivel nem volt sötétebb a mai kornál, és jóval világosabb volt a 20. századnál.
d. Az arab hátterű iszlám kultúra egykor állítólag tele volt matematikusokkal és filozófusokkal. Tévedés: kezdetben tele volt színleg áttért judaistákkal, akik átvették a szellemi vezető szerepet, és azt ígérték a muszlimoknak, hogy segítenek nekik legyőzni a keresztényeket. Ez az ábrahámi vallások pikáns háromszöge: a világuralomra törő judaisták hol a világuralomra törő muszlimokhoz, hol a világuralomra törő keresztényekhez csapódnak a saját világuralmuk megteremtése érdekében. Ma is így megy ez. Tetszik vagy sem, többnyire azon az oldalon van a gazdasági - kereskedelmi - tudományos - katonai - szellemi fölény, amelyiken a judaisták épp állnak. 1100 tájára a muszlimok gyanút fogtak, elüldözték a judaista álmuszlimokat, attól kezdve nincs az iszlám kultúrában számottevő tudományos élet, sem számottevő gazdaság, és nagyon magas az írástudatlanság.
e. Az inkvizíció állítólag gondolatrendőrségként működött. Tévedés: a vizsgáló hivatalt a színleg áttért judaisták miatt hozták létre, akik a spanyol udvar legfelső köreibe is bejutottak azt tettetve, hogy elfogadják Jézust Messiásnak. Közben azonban a gyanú szerint a muszlim hódítóknak kémkedtek. Az inkvizíció kémelhárításként jött létre, kifejezetten a titkos messiásvárók (az úgynevezett kriptozsidók) miatt.
f. A keresztény hódítók állítólag kiirtották Közép-Amerika őslakosságát. Tévedés: a hódítók könnyedén megszerezték az uralmat Közép-Amerika egyes területei felett, de néhány hajónyi katonáról aligha feltételezhető tömegmészárlás. A hódítók sikerét két fő tényező segítette elő: egyrészt egy török stílusú csel, ami nagyjából abban az időben a budai vár ellen is bevált, azaz baráti látogatást színlelve túszul ejtették az uralkodót, és a nevében parancsokat adva átvették a közigazgatást. Másrészt, az emberáldozatokat bemutató kegyetlen közép-amerikai birodalmak népszerűtlenek voltak a leigázott népeik körében, az elnyomottak szövetségre léptek a hódítókkal az elnyomóik ellen. Őslakosi támogatás nélkül a minimális létszámú hódítók nem érhettek volna el jelentős sikert. A magukkal hozott európai vírusok ezután halálos járványt okoztak, mai becslések szerint ebbe halt bele az őslakos áldozatok kb. 90%-a. Nem az őslakosok 90%-a, hanem a tényleges áldozatok 90%-a, ami egy sokkal kisebb szám. Mivel a vírusokat csak több száz évvel később fedezte fel a tudomány, történelmietlen lenne ezért a hódítókat hibáztatni. A halálos áldozatok számára nézve egyébként egyetlen dokumentum maradt fenn, a kétes személyiségű Bartalomeo de las Casas 12 oldalas propagandairata „az Amerikák elpusztításáról". Casas népmesei motívumokkal fűszerezett szövege többek között azt állítja, hogy az indián test oly' törékeny, annyira nem bírja a megterhelést, hogy reggel dolgozni kezd a szántóföldön, és délutánra már halott, belehalt a munkába... Döbbenetes módon kizárólag erre az irományra alapul a „keresztény hódítók kiirtották Közép-Amerika őslakosait" című mítosz. Ez a téveszme Közép-Amerika mai etnikai összetétele fényében is tarthatatlan, mivel jól láthatóan nem spanyolok és portugálok élnek ott, hanem döntően meszticek (félvérek), kisebb számban tisztán indiánok, és még kisebb számban a hódítók genetikailag többé-kevésbé elkülönülő leszármazottai. Ha Casas igazat írt volna, akkor egészen más összetételű lakosságnak kellene ott élnie.
g. Az inkvizíció állítólag több millió ember haláláért felelős. Tévedés: 200 év alatt kb. 1500 halálos ítéletet hajtottak végre, ami kevesebb, mint egy Szlovénia méretű közigazgatási egység köztörvényes halálos ítéleteinek száma ugyanebben az időszakban. Az inkvizíció látókörébe csak kriptozsidóként vagy „tévtanító" egyházi személyként lehetett bekerülni. Giordano Bruno nyugodtan hirdethette volna az okkult nézeteit, ha nem a pápának való engedelmességre felesküdött szerzetes lett volna, és nem az egyház nevében hirdette volna a mai szemmel egyszerű elmebetegségnek tűnő tanokat. Kegyelmet kapott volna, ha elismeri, hogy nem az egyházat képviseli, de Bruno kifejezetten ragaszkodott a kivégzéséhez. Napóleon az olasz hadjárat során elrabolta a peranyagot, világraszóló egyházellenes szenzációt sejtett benne. Mivel nem talált a prekoncepcióját alátámasztó adatokat, egyszerűen eltüntette, a Bruno-per iratai a mai napig nem kerültek elő.
h. Galilei állítólag a tudomány miatt vált az inkvizíció ellenfelévé. Tévedés: Galilei a távcsövére és a szemére hivatkozott a kor legjobb matematikájával és fizikájával szemben, miközben egyházi egyetemen matematikát tanított. A pere során nem tudott új tudományos modellt bemutatni a nézetei igazolására, ezért tiltották meg, hogy a heliocentrikus világképet egyházi egyetemi katedráról hirdesse. Az egyház a legkorszerűbb, akadémiai tudományt védte Galilei tudományosan levezetetlen meglátásaival szemben. Galilei viszonylag békés nyugdíjasként élt a pere után, csak katedrát nem kapott. Viszonylag békésen, ugyanis nem volt megnyerő stílusú vitázó, a hagyományos modellben gondolkodó akadémikusokat varangyhúgyban ázó agyútól kezdve egy sor más válogatott sértéssel szidalmazta. Néhány évtizeddel Galilei után Newton kidolgozta az új fizikát, amely posztumusz igazolta a heliocentrikus megfigyeléseket. Attól kezdve Newtoné lett a korszerű tudományos modell, az egyház pedig magától értetődően a legkorszerűbb tudományos állásponttal azonosult. Ha Galilei képes lett volna a megfigyeléseit tudományosan alátámasztani, semmiféle akadálya nem lett volna annak, hogy egyházi egyetemen tanítsa a modelljét, és már életében világhírűvé váljon.
i. A keresztények állítólag folyamatosan üldözték a zsidókat, újra és újra pogromokat szerveztek ellenük. Tévedés: az egyház folyamatosan türelmet hirdetett a zsidók iránt, és igyekezett csitítani az időről időre fellángoló népi indulatokat. A 14. századi pestisjárvány idején kútmérgezéssel vádolták a zsidókat, és sokakat megöltek. A pápa körlevelet adott ki, amelyben állást foglalt a mérgezési vád ellen. Csakhogy a zsidók - rituális megfontolásból - nem voltak hajlandók inni a szerintük tisztátalan városi kútvízből, inkább meghaltak. Ne feledjük, hogy a pestis tényleges okát sok évszázaddal később fedezték fel, így a kútmérgezési vádra válaszul nem inni a vízből a lehető legöngyilkosabb ötlet volt. Még így is valószínű azonban, hogy az elkülönülés higiéniai előnye miatt a zsidók jobban vészelték át a pestisjárványt, mint a viselkedésüket gyanúsnak találó, és a félreértésben megtartott többségi lakosság. Amikor egy évszázaddal később - kémvádak és muszlim kooperáció miatt - kiűzték a kriptozsidókat Spanyolországból, maga a pápa fogadta be őket Rómában. A zsidók későbbi kiűzetései mögött sem vallási, hanem katonai-gazdasági megfontolások álltak. Vagy az ellenséggel való kollaborálás volt a vád, vagy a gazdasági irányítás átvétele. Ezek többnyire nem koholt vádak voltak, a mai zsidók büszkék rá, hogy őseik bizony ilyen eredményesek voltak a szent világuralmi küldetés (micvó) terén. A 20. századi népirtás körülményein és hátterén a mai napig vitázunk, miközben elfelejtjük, hogy Hitler első áldozatai a német keresztények voltak. Zsidó források szerint is nagyjából annyi keresztény halt meg koncentrációs táborokban, mint ahány zsidó később. A vallástalan 20. század háttérbe szorította a keresztényeket, akik ezért nem tudták elég eredményesen védeni embertársaikat, többek között a zsidókat. Még így is hősies zsidómentő erőfeszítéseket tettek, miközben egyik oldalról a kommunisták, másik oldalról a fasiszták, harmadik oldalról pedig a liberális értelmiségiek támadták Jézus követését. A tartós ideológiai támadások és a gazdasági-katonai nehézségek erőszakos csőcselékké züllesztették a társadalmat, és mire az 1930-as években még világküldetési sikermámorban úszó judaisták rádöbbentek, hogy a csőcselék felett elvesztették az uralmat, addigra már a közélet peremére szorított keresztények sem tudtak elég nagyot fordítani a helyzeten. A keresztények azonban fő szabályként mindig, minden bajba jutott embertársukon igyekeztek és igyekeznek segíteni. Ha jólét van, lúzernek szokás nézni a keresztényeket, szégyelljék magukat, vonuljanak ki a közéletből. Ha kitör a válság, hirtelen fontossá válik a keresztényi szeretet, azonnal jöjjenek vissza a közéletbe, és segítsenek. A keresztények a judaista Messiás tanításának köszönhetően annyira naivan jó emberek, hogy legjobb képességeik szerint próbálnak megfelelni ennek a lehetetlen és unfair elvárásnak.
j. A keresztények egy időben állítólag azt hitték, hogy a föld lapos. Tévedés: ezt a városi legendát Washington Irving 19. századi amerikai író találta ki az egyik regényében. Az őskeresztény időktől Galileiig a ptolemaioszi geocentrikus világkép volt érvényben, amely szerint a föld gömbölyű, és a nap körülötte kering. A kereszténység történetének egyetlen pontján sem volt hatályban a földet laposnak feltételező modell.
k. Az Észak-Amerikába betelepülő, főként protestáns keresztény európaiak állítólag kiirtották a védtelen indiánokat. Tévedés: az indiánok egy klasszikus neandervölgyi - cromagnoni stílusú konfliktusba kerültek, amelyben viszonylag rugalmatlanul viselkedtek. A területvédő nomád ember mindenkor halálra van ítélve a letelepedett, intenzív gazdálkodást folytató emberrel szemben, de csak akkor, ha nem hajlandó alkalmazkodni a helyzethez. Az indiánok ehhez képest egész jól jártak, az elvesztett területeikért kárpótlásként szerencsejáték-jogokat kaptak. Aki nem hiszi, üsse be a keresőbe az „Indian casino" kifejezést. A mai rezervátumlakók elég állami szociális támogatásban részesülnek ahhoz, hogy jó amerikai szokás szerint benzinfaló pick-up truck-okat vegyenek maguknak, lovon már csak szabad időben, kedvtelésből járnak. A „tüzes víz" okozta problémákról pedig nem a kereszténység, nem is az európai betelepülők tehetnek, hanem az az enzim, amely hiányzik az indiánok szervezetéből, ahogy genetikai rokonaik, a szibériai őslakosok szervezetéből is, akiknek szintén sok gondjuk van az orosz tüzes vízzel.
l. A keresztények állítólag... Tévedés: ... séma hasznosan alkalmazható a történelem újratanulására. Elég sokan elég sokáig elég sokat füllentettek nekünk a múltról, egyik közéleti klasszikusunk szavaival: „nem bontva ki számunkra az igazság minden szeletét". Ismerjük meg a tényanyagot, hogy Jézus tanítását magabiztosan vállalva, átgondolt cselekvéssel tehessük jobbá a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése