Ezzel szemben a valóság az, hogy sikeres közösségeket csak a magánerkölcs felett álló emberek tudnak irányítani.
Szükségszerű véletlen
1. Mi lett volna, ha kb. 12 ezer éve nem fagy be a Bering-szoros? A mamutra vadászó szibériaiak nem gyalogoltak volna át Amerikába, ma nem ők lennének ott az őslakosok. Valakik azonban akkor is őslakosok lennének Amerikában. Szükségszerű, hogy egy óriási földrészre előbb-utóbb eljussanak az emberek, de a véletlenen múlt, hogy épp a szibériai vadászoknak sikerült először.
2. Mi lett volna, ha a bizánci császár nyitott lett volna egy Orbán nevű erdélyi ágyúöntő találmányára? Orbán nem fordult volna Mehmet szultánhoz, és az ágyújával a törökök nem vették volna be Bizáncot. A terjeszkedő iszlám azonban így vagy úgy bekebelezte volna ezt a területet, Bizánc eleste szükségszerű volt. A véletlenen múlt, hogy ez épp egy Orbán nevű erdélyi ágyúöntő óriáságyúja miatt következett be.
Tudatos döntés
1. Mi lett volna, ha a kínaiak nem semmisítik meg önként a világfelfedező hajóflottájukat? Ma az egész világ a kínai kultúra hatása alatt állna. A kínai császár attól tartva, hogy a felfedezésekkel csak bajt hoz a világra, inkább a visszahúzódást választotta. Ez rossz stratégiának bizonyult, mert a világot nélküle is felfedezték, csak mások. Így került Kína hosszú távon angol irányítás alá.
2. Mi lett volna, ha Mihail Gorbacsov nem indítja be a peresztrojkát, önként
lebontva ezzel a Szovjetuniót? Ma nem kellene visszasírni a
Kádár-rendszert, mert valószínűleg még benne élnénk, egyre javuló viszonyok között. Elkerültük volna a sokkszerű átmenetet. Gorbacsov tudatos döntést hozott, bár nem optimálisat a hazája szempontjából. Valószínűleg sikeresebb átmenethez vezetett volna egy kínai stílusú párhuzamos állami-magán modell.
3. Mi lett volna, ha Angela Merkel nem enged be 2015-ben kb. 1 millió közel-keleti bevándorlót Németországba? Ez nyitott kérdés, történelmi távlatokban dől el. A lépés bizonyulhat történelmi hibának a németek és Európa szempontjából, de bizonyulhat történelmi sikernek is.
Az a jó vezető, aki úgy használ a saját közösségének, hogy közben a tágabb közösségnek is használ, vagy legalább nem árt. Az a rossz vezető, aki alkalmatlanság vagy magánerkölcsi gátlások miatt képtelen meghozni a sokak hosszú távú érdekében meghozandó döntéseket. A kínai császárnak nem lett volna szabad elsüllyesztetnie a flottát, Gorbacsovnak nem lett volna szabad önként belemennie egy rossz jövőt hozó alkuba.
Az erkölcsfilozófia kényes területe a közerkölcsről való gondolkodás, mert amit a vezetőnek szabad, azt miért nem szabad a népnek, és amit a népnek nem szabad, azt miért szabad a vezetőnek? Egyfelől, mennyi bűnt, képmutatást és visszaélést tesz lehetővé, ha nem szűkítjük a vezetők mozgásterét, másfelől, mekkora közösségi katasztrófát okoz, ha egy magánerkölcsben gondolkodó, legátolt vezető nem hozza meg a társadalom jövője szempontjából fontos döntéseket? Az olvasók máig háborognak Machiavelli A fejedelem című művének látszólagos cinizmusán. Pedig a méltatlanul félreértett Machiavelli is ilyesmit fejtegetett.
A választó úgy véli, hogy ha neki nem szabad elsumákolnia tízezer forint adót, akkor a vezetésnek sem szabadna elsumákolnia ezermilliárd forint közpénzt. Látszólag igaza van. Viszont ha a vezetés hosszú távon nagyobb gazdasági sikert produkál az elsumákolt ezermilliárdból, mint ha minden forinttal átláthatóan elszámolna, akkor máris megfordul az erkölcsi mérleg. Ebben a nézetben közpénzt sumákolni erkölcsös volt, nem elsumákolni erkölcstelen lett volna. Az erkölcsi mérleg eredményfüggő, és különböző forgatókönyvek összehasonlítását igényli.
Felejtsük el, hogy a történelemben nincs mi lett volna, ha... Különböző forgatókönyveket csak úgy lehet összehasonlítani, ha elképzeljük, mi lett volna, mi lenne, ha... A közösségünk szempontjából így lett volna jobb, vagy úgy? A választól függ az adott forgatókönyv erkölcsi minősítése.
A szerencsétlen sorsú társadalmak összekeverik a magánerkölcsöt a közerkölccsel, a szerencsések pedig felismerik, hogy a saját közösségi érdekeiket szolgáló döntéseket valakinek meg kell hoznia akkor is, ha azok a magánerkölcs felől nézve erősen vitathatók, illetve rossz kimenetel esetén nagy kockázattal járnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése