2016. október 6., csütörtök

A topgyilkos „felvilágosodás"

Az úgynevezett felvilágosodás minden idők legeredményesebb sorozatgyilkosa.

Valahányszor lecsap az áldozataira, másra fogja a gaztetteit. Akárhányan nyomoztak eddig utána, mind nyomot tévesztettek, és egymást akarták elfogni a felvilágosodás helyett.

A „felvilágosodás" a protesttel lépett be Európa életébe: azt gondolták az egyházi rendet belülről szétverők, hogy fel vannak világosodva, míg mások sötétben élnek. Ebből lett a harmincéves háború, mintegy 3 millió fegyver általi, és további 5-7 millió dögvész-éhhalál általi áldozattal. Az utókor mégis úgy tartja számon, hogy nőtt a világosság. Sőt, hogy a vallás miatt tört ki a háború!

A felvilágosulás nem lankadt, következő gaztette a francia forradalom, amelynek „hitet meghaladó" vezetői gátlástalanul legyilkolták egymást. Miután vetélytársait leguillotinozta, Robespierre a saját módszere áldozatává vált. Sikertelen öngyilkossági kísérlete után, szétlőtt állkapoccsal ment a vérpadra. Az általános káoszban egy despota, Napoléon tett rendet. Napoléon a hadjárataival terjeszteni kezdte a „felvilágosodás" eredményeit, megteremtve azokat a nemzetállamokat, amelyek miatt kitört a példátlan pusztulást hozó első világháború. Sokféle tényezőre visszavezették már a világháború kitörését, kivéve a „felvilágásodást"!

A „felvilágosodás" ámokfutása nem ért véget, az orosz kommunista forradalommal folytatódott. A nyomában létrejött véres kezű diktatúra egy-két évtized alatt tízmilliós nagyságrendű áldozatot szedett, többek között ötmillió ukrán központilag elrendelt éhhalálával. A kommunista mészárlás pedig megágyazott az európai fasizmusnak.

A fasizmus áldozatainak leszármazottai a mai napig hangoztatják, hogy a sötétség végzett „felvilágosult" elődeikkel. Pedig a fordítottja történt, a szerintük „felvilágosodás" végzett velük. Hitler jelentéktelen tényező volt mindaddig, amíg a modern gazdaságot válságba nem vitte a „felvilágosult" spekuláció, és amíg a tömeggyilkos kommunizmustól való jogos félelmek nem juttatták teljhatalomhoz. Ha nincs kommunizmus, elmarad a fasizmus. A fasizmus áldozatanak nagy többsége felelőtlenül szimpatizált a tömeggyilkos kommunizmussal, „felvilágosult" álláspontját cseppet sem zavarta ötmillió ukrán éhhalála, ezzel a téveszmés „felvilágosultsággal" tette magát áldozattá. Ha elolvassuk az 1930-as évek második felének értelmiségi eszmecseréit, hurrá optimista hangulatúak: úgy látták, hogy a fény hordozói, legyőzik a sötétséget, a világ a felvilágosodás, a boldog vallásmentesség felé halad. E helyett ők haladtak – sokak kommunizmus általi kiirtása után – a kiirtatás felé.

A „felvilágosodás" nem vesztett lendületet, ma a Közel-Keletieket irtja, és tízmilliókat űz el Afrikában az otthonukból. A téveszmés „felvilágosultak" ma is úgy látják, hogy a fény hordozói, és nem tömeggyilkosok. Az Iszlám Államot ismeretlen tényező teremtette, semmiképp sem a „felvilágosodás". Az áldozatokat sokféle tényezőre fogják, kivéve a „felvilágosodást".

Pedig ha nincs „felvilágosodás", nincs szétesés, nincsenek egymásnak eső nemzetállamok, nincsenek szélsőségek, nincs világháború, nincs tömeghalál.

Itt tartsunk egy gondolatnyi szünetet.

Ha nincs felvilágosodás, mi lett volna a társadalmi „haladással"?

Kiderül a holnapi folytatásból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése