Miért akarná egy nem bal-liberális felhozni a bal-liberálisokat? Néhány szót a motivációról.
Ha a politikai nézeteimet be kellene sorolnom valahová úgy, hogy egyértelmű fiókba kerüljek, amiből nem akarok egy hét múlva kikerülni, bajban lennék: szabadelvű haladó konzervatív keresztény humanista ésszerűségpártinak mondom magam. Számomra az egyensúlyteremtés fontosabb az egyensúly megbontásánál, amire minden -izmus törekszik.
Többnyire a gyengébb fél pártján állok, meg a jólétén, és az ésszerűségén. Nem örülnék annak, ha a bal-liberalizmus tartósan visszaszorulna, inkább egy dinamikus egyensúlyi helyzetben vagyok érdekelt. Legyen szabad versengés az ideák piacán, mert ez használ a közéletnek és a jólétnek. Meg aztán, változó helyzetek változó szakpolitikát igényelnek. Ha romlik a gazdaság, akkor a jobboldal tör előre. Ha javul a gazdaság, akkor meg a baloldal következik. Tévedés lenne odaláncolni magunkat egy konkrét irányhoz, függetlenül az aktuális helyzettől.
Gyakorlati példa: a stabil politikai meggyőződésű ember autópiaci megfelelője a márkafanatikus, akinek pl. az Opel kell, és csak az Opel, mindenek felett. Ha történetesen az Opel épp gyenge modellt dob piacra, a márkafanatikus ezt nem ismeri el, nem ad esélyt más gyáraknak, más fejlesztőknek. Ha a többségünk márkafanatikus lenne, akkor egyre rosszabb autók egyre szűkülő választékát vezetnénk.
Az autópiacon nem szokás így viselkedni. A vásárló nyitott más autógyárak új modelljeire, esélyt ad az alternatíváknak. Nem csak a márkával kapcsolatos érzelmeit nézi, hanem az autók műszaki jellemzőit, paramétereit is. A dögös karosszéria mellett díjazza a műszaki tartalmat. Ennek köszönhetjük, hogy egyre jobb autók egyre bővülő választékát vezethetjük. Fordítsuk vissza ezt az összefüggést a politikai pártok piacára.
Legyünk nyitottak az alternatívákra. Ne örüljünk annak, hogy tartósan a kedvenc pártunk került előnybe, egy nagyságrenddel erősebbé vált az alternatíváknál. Hosszú távon az használ nekünk, ha más pártok is versenyképes ajánlattal lépnek ki az ideák piacára, és esélyt adunk nekik.
Amikor nem bal-liberálisként erősíteni szeretném a piacképtelenség határára került bal-liberálisokat, akkor nem teszek mást, mint momentán pl. Opel-tulajként szurkolok pl. a Fordnak, hogy sikerüljön neki remek autókkal versenyben maradni a piacon. A következő autóm lehet akár Ford is, ha jobbat fejleszt, mint a megszokott márkám.
Nem megszokott hozzáállás ez a politikai ideák piacán? Tényleg nem az, de használ a hosszú távú jólétünknek, és épp ez a blogom célja. Adjunk, sőt teremtsünk korrekt esélyt a bal-liberalizmusnak. Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése