2017. április 9., vasárnap

Kereszténységet a világ igazságosságáért 8. rész

Hogyan lesz a vetés – aratás logikájából világméretű jólét?
1. példa: mindenki halásszon
A rászorulónak hálót adj, ne halat megközelítés jóléthez vezet. Ha mindenki igyekszik halat fogni, és akinek mégsem sikerül, az kap a többiek fogásából, akkor mindenki a lehető legtöbb halhoz jut. Ha nem igyekszik mindenki, hanem előre kitervelten mások munkájára apellál, akkor kevés lesz a hal, és egyre nagyobb az elégedetlenség. A közösség hamarosan összeomlik.
2. példa: mindenki vessen, hogy arathasson
Ha mindenki vet, akkor jut a közösből a néhány balszerencsésnek, akinek tönkrement a termése. Ha nem vet mindenki, hanem mások vetéséből tervez jóllakni, akkor élelmiszerhiány, éhezés és összeomlás következik be.
3. példa: mindenki dolgozzon és adózzon
Ha mindenki dolgozik és adózik, akkor jut támogatás annak, aki igyekszik ugyan, de önhibáján kívül nem sikerül neki dolgozni és/vagy adózni. Ha nem mindenki igyekszik dolgozni és adózni, akkor egyre kevesebb lesz az összjövedelem, nő az elégedetlenség, és a társadalom összeomlik.
Mi e tekintetben a keresztények felelőssége?
A keresztényekre hárul a hálátlan feladat, hogy őszintén feltárják a dologtalanságból adódó problémájákat, és figyelmeztessenek a társadalmi összeomlás veszélyére. Ezt senki más nem teszi meg helyettük, mert a baloldali populisták népszerűek akarnak lenni, a szociális demagógok pedig meg akarják magukat szedni a perverz módon átcsoportosított jövedelmekből. Ugyanis ebből élnek.
A keresztények feladata elmagyarázni, hogy az alma Isten országában is lefelé esik, aki nem vet, az garantáltan nem arat, és aki rontja a saját sorsát, annak önhibájából lesz rossz a sora, nem a társadalom miatt.
Ha a keresztények vállalják ezt a – kétségkívül nehéz és hálátlan – feladatot, akkor szebbé, igazságosabbá, jólétibbé teszik a világot, életre váltva Jézus tanítását.
- vége -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése