Iványi Gábor kálváriája számos éve tart. De kálvária-e?
Úgy tűnik, Iványi szabálysértőből mártírrá akar válni, amikor tudatosan nem fizeti be a törvény szerint befizetendőket. Vannak támogatói, főleg a vallást egyébként helytelenítők között, akik aztán tényleg illetékesek.
A kormány úgy döntött, hogy leszámol az őt bíráló lelkésszel. A lelkész pedig úgy döntött, hogy inkább ő számol le az őt adóztatni merészelő kormánnyal.
Donáth Anna harciasan Nav-elvonásról beszél. Ezt közönségesen az adók és járulékok befizetésének hívjuk.
Ki veszíthet többet a keménykedéssel: Iványi vagy a kormány?
Eddigi tapasztalatok szerint Iványi. Ne feledjük ugyanis, kikből áll a kormány. Egytől egyig jogászokból.
Mármost, ha egy bölcsész és egy jogász jogvitába keveredik, kinek szokott igaza lenni?
Milyen konfliktusokba áll bele a kormány? Amilyenekből szinte biztosan népszerűbben jön ki.
Külön pikantériája az ügynek: mi a jogpozitivista liberális alapelv? Hogy a jogszabályt, amivel nem értesz egyet, betartod, és közben mindent megteszel a módosításáért. Ez pedig az adók és járulékok befizetését követelné azzal párhuzamosan, hogy Iványi fiatal egyházát igyekeznek "történelmi"-ként elismertetni.
Összegezve: egy bal-liberális politikus a liberális elveket megszegve lobbizik egy kisegyház nagykénti elismeréséért, miközben egyébként minden egyházat kiszorítana a közéletből. Nem tűnik átgondolt projektnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése