Új világrend alakul?

Lesz Great Reset (Nagy Újraindítás)? Ha igen, mit hoz és miért?

Érdemes erről meghallgatni többek között ezt az összeállítást. Már csak azért, hogy vitába szálljunk néhány alapkoncepciójával. Tömören: azért akar új világrendet bevezetni a globális gazdasági elit, hogy a világ elszegényedő embereinek lázadását megelőzze, és irányíthatóvá tegye, rabszolgasorba süllyessze a tömegeket. Ennek eszköze a nemzetállamok eltörlése, a kevert társadalmakat létrehozó gerjesztett bevándorlás, valamint a digitális pénz is.

Vegyük sorra: 1. a világ gazdasági elitje nem stabil, mint egykor az arisztokrácia, hanem üzleti intelligencia alapján változó összetételű; nincs összehangolt véleménye, akarata, törekvése. Lehetnek részleges összehangolt cselekmények, de átfogó összeesküvésről vagy hadjáratról beszélni minimum túlzás. Száz éve senki nem mondhatta, hogy belőle bizony gróf lesz, ha nagy lesz. Ma bárki mondhatja, hogy belőle bizony nagyvállalkozó lesz - és kellő igyekezettel komoly esélye is van rá. A mai társadalom olyan nyitott az egyéni érdemekre és teljesítményre, hogy nem keverhető össze az évszázadokkal ezelőtti rendi társadalmakkal.

2. A világ elszegényedő emberei... nincsenek. Mindenki gazdagodik. Ha néha előfordul is kisebb jövedelmi visszaesés, az csakis átmeneti, és akkor is inkább stagnálás az újabb növekedési ciklus előtt, illetve a műszaki fejlődésnek köszönhetően még csak nem is valódi stagnálás. Mondjuk, válságban átmenetileg csökkennek a bérek. Ám a csökkent bérért is több kényelmi berendezést lehet venni... Ha régen lehetett volna így "elszegényedni", mindenki ezt akarta volna. Nem igaz tehát, vagyis nagyon pontatlan, hogy miközben a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek. Mindenki gazdagodik, csak a kiemelkedően tehetségesek sokkal gyorsabban, mint az átlagos képességűek-szorgalmúak. Lássuk be persze, hogy lélektani jelenségszinten ez is bosszantó az átlagosak számára. Az átlagember jogot formál magának mások vagyonára olyan alapon, hogy "hát az közös, nem?" Nos, nem annyira közös, mint amennyire az átlagember irigy. Mivel azonban átlagemberből sok van, és a szavazatán keresztül komoly erőt képvisel, valamiféle egyensúlyi állapot fog kialakulni tehetség és szorgalmatlanság között, amelyben a tehetség nem megy máshová, és a szorgalmatlanság sem lesz olyan fájdalmas, mint alapértelmezetten lehetne.

3. A bevándorlás valóban gerjesztett, de rövidebb távú megfontolásból: a baloldal új tömegbázist keres a megszűnt munkásosztály helyett, erre szemelte ki a bevándorlókat. Afféle "én elvtelenül támogatom a bejutásodat, cserébe te stabilan rám szavazol" modus operandi alakult ki. A bevándorlók egyelőre valóban stabilan a baloldalra szavaznak, holott az értékrendjükben nincs semmi közös, mert azt szeretnék, hogy a baloldal továbbra is elvtelenül támogassa a bejutásukat. És eközben valóban fellazulnak a nemzetállamok, ami régi vágya a kulturális marxistáknak (kulturális marxizmus: régi marxista érzelmek és attitűdök a formális ideológia nélkül; vesszenek királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák, és nemzetközivé lesz holnapra a világ, ám már nem emlékszünk, hogy miért is, sem arra, hogy utána mi lesz...) Tehát zajlik egy Great Reset-hez némileg hasonlító folyamat, csak spontán rövid távú érdekek mentén, és nem annyira a gazdasági elit, mint a kulturális marxisták működtetik. Akik, ugye, a hidegháborús vereségből már tudhatnák, hogy ez a projekt végleg bedőlt.

A fentebb linkelt beszélgetésgyűjtemény ezt a spontán rövid távú érdekek generálta folyamatot próbálja egységes koncepcióként újrakeretezni, és ha sikerrel teszi, akkor ennek oka nem a tényszerűség lesz, hanem a tömegek kontrollfóbiája. (Kontrollfóbia: eltúlzott rettegés attól, hogy irányíthatnak, hogy tudják, én vagyok én, ott vagyok, ahol vagyok, és azt csinálom, amit... Hány litert tankoltam és hány zsemlét vettem és hol. Plusz amit önként tettem fel ilyen-olyan közösségi hálókra. Hú, de rettenetes!) A kontrollfóbiás irracionálisan nyitott az összeesküvéselméletekre, mert ösztöne szerint a világ lényege, hogy "mindenki egy ellen", őellene dolgozik, és ennek "leleplezése" tölti ki a szabad idejét... amelyben iparkodhatna inkább a jólétéért. Mint pl. az elmélet linkelt terjesztője, aki Nagy-Britanniában élve és boldogulva véli magát hajszálgyökeres magyarnak, noha munkaidőben nemzetközi befektetők hitelkérelmeit értékeli, minősíti. Ami rendben is van, törekszik és boldogul, az elmélete helyett a gyakorlatát célszerű követni... akár itthon! Az összeesküvés-elméletekre fordított időnkben keressünk inkább pénzt.