Szerintem kétezer éve, itt, a földön. Mivel ez szokatlan álláspont, senkit sem próbálok rábeszélni. A következő sorozatban inkább megfontolást érdemlő támpontokat szeretnék adni az e téren folyó gondolkodáshoz.
Isten országával kapcsolatban két viszonylag fix, és észérvekkel nehezen megmozgatható laikus nézet létezik: 1. nincs Isten, így definíció szerint országa sincs; 2. van Isten, de az országa ismeretlen időben jön el. Érdemes rendszerezni, hogy mi minden tudható a témában, és abból mi következik.
Kezdjük az elején: a megtérített keresztények Jézus tanítása alapján hallottak először Isten országáról, Jézus azonban a judaizmus alapján terjeszti az ide vágó ismereteket. A kezdet tehát a judaista hagyomány. A zsidók évezredek óta várták a második Mózest (a Messiást, azaz Isten által felkent földi királyt), aki majd bevezeti a messiási világrendet. A világrend viszonylag alapos leírása itt olvasható. Egy teljesen igazságos földi világról van szó, amelyben nincs háború, nincs éhínség. Egyes változatok szerint betegség sincs, és tyúktojás nagyságúak a szőlőszemek, de ez inkább népies túlzásnak tűnik, mint kidolgozott teológiai tézisnek. Nincsenek ugyan tiltva a csodák, de nem elvárás, hogy Isten országa látványos jóléti csodák keretében valósuljon meg.
A judaista hagyomány alapján messiásjelöltként fellépő Jézus a hegyi beszédben fogalmazza meg az igazságosság ismérveit. Boldogságbeszédében nyolc szempontot sorol fel, ezek az Isten országa felé törekvők számára fontos értékek. 1. a lélekben szegények Isten ismeretében gazdagnak érzik magukat (nincs szó a testi szegénység megszűnéséről); 2. a szomorúak vidámak lesznek; 3. a szelídeké lesz a föld; 4. az igazságra vágyók eltelnek igazsággal; 5. az irgalmasok irgalomra lelnek; 6. a tiszta szívűek meglátják Istent; 7. a békességben élőket Isten fiainak hívják; 8. az igazságért üldözést szenvedőké lesz a Mennyország. Jézus más helyeken ugyan a szegények segítését is tanítja (pl. Lukács 16:19-31), ez azonban a jelek szerint egyfajta elvont, általános igazságosság formájában, és nem konkrét szociális szabályzatként jellemzi Isten országát. Ez azért fontos, mert az Isten országával kapcsolatos elvárásoknak, és a kereszténységgel szemben megfogalmazott általános kritikáknak is, erős szociális élük van, miközben ez a szempont önkényesnek tűnik, és nehezen indokolható Jézus tanításával.
A sorozat első részének végén azt a tanulságot fogalmazhatjuk meg, hogy a szociális tökéletesség nem előfeltétele Isten országának, vagyis Isten országa elérkezhet és megvalósulhat anélkül, hogy valamiféle rózsaszín szociális ideál uralkodna benne. Az, hogy még nincs minden munkanélkülinek háromévesnél fiatalabb BMW XXL terepjárója (pedig egyesek fantáziája szerint járna neki), nem jó érv arra, hogy lám, alanyi jogon járó crossover terepjárók nélkül nem mondhatjuk, hogy megvalósult volna Isten országa.
A következő részben az absztrakt és a konkrét szociális igazságosság közötti különbségeket vizsgáljuk meg a kapitalista gazdasági modell, valamint az esélyegyenlőség fényében.
Folyt. köv.
Kihagytad a harmadik lehetőséget:
VálaszTörlés3. van Isten, de nem azonos a kereszténység Istenével, ezért nincs értelme Isten országáról beszélni
:-P
Ez logikailag nem erős lehetőség, mert vagy konkrét alternatív ismereted van Istenről, vagy definíció szerint gyenge pozícióból kételkedsz egy kinyilatkoztatásra alapuló valláshoz képest.
TörlésPélda: azt állítjuk, hogy egy hathengeres benzines BMW végsebessége kinyilatkoztatás alapján 270 km/h. Nem tudjuk kipróbálni, mert nincs rá alkalmas hosszúságú pálya, ezért egyesek hiszik, egyesek nem. Talán nem is 270, hanem csak 220 km/h a végsebessége. Ha azt mondod, hogy értelmetlen erről a végsebességről egyáltalán beszélni, akkor ezután konkrét indokkal kellene előállnod, nem elég, hogy szerinted más autó is mehet ennyivel, sőt még sokkal úgyabbul. Vagy teszel egy ellenkinyilatkoztatást, hogy melyik autó az, és milyen motorral, stb., vagy nem vagy érvényes érvelési helyzetben, hanem blöffölsz, fontoskodol, stb.
Példa2: makk királyra tehetsz makk ászt vagy adut, de kisebb lappal nem tudod ütni, ilyen a játék természete. Ha kisebb lappal is tudnál ütni, értelmetlenné és tartalmatlanná válna a dolog. A kártyajátéknak az ad értelmet, hogy a felek betartják az ütési szabályokat.
Egy kinyilatkoztatott vallás gyárilag előnyben van minden más, bizonytalan vallási jellegű vélekedéshez képest. Technikailag lehet azt mondani, hogy nincs is így... Viszont ez értelmetlenné és tartalmatlanná teszi a kommunikációt. A kommunikációnak az ad értelmet, hogy a felek logikusnak és racionálisnak igyekeznek tűnni, mint akiknek számít a ráció.