Isten országa – mikor? 3. rész

Gyakori érv Isten országának elérkezettsége ellen, hogy nincs tökéletes kereszténység a világban. Ez nem erős érv, mert Jézus úgy tanít, hogy feltételezi: soha nem fog mindenki megfelelni Isten országa követelményeinek, sőt hogy soha egyetlen ember sem fog maradéktalanul megfelelni. Logikailag ez következik a szabad akaratból.

Tökéletes béke és igazságosság van a világban? Nincs, de ettől még elérkezhetett Isten országa. A fejlett keresztény társadalmak között béke van, és világméretekben is többségben vannak a békére vágyó emberek. Ez most van először így a történelemben, egyetlen korábbi időszakban sem vágyott békére a többség, az előző korok közvéleménye sokkal inkább hódításra, dicsőségre és hadi zsákmányra várt.

Logikai értelemben az Isten országával kapcsolatos vita a „no true Scotsman" konstrukcióra hasonlít: a kiinduló állítás szerint minden skót férfi szoknyát visel, és nem vesz alá alsónadrágot. Ha valaki ellenveti, hogy akadnak nem szoknyát hordó, alsónadrágot ellenben viselő skótok, tehát az állítás nem minden skótra érvényes, a válasz az, hogy „az illető nem igazi skót férfi". Ezt informális logikai hibának szokás tekinteni, valójában pontosabb önigazolóan szűkített definíciónak nevezni. A „skót férfi" fogalmát sztereotíp módon határozzuk meg, és az ellenvetésekre válaszolva nem vagyunk hajlandók bővíteni ezt a meghatározást. Hasonló mintát követ Isten országának az a meghatározása, amely szerint béke és igazságosság uralkodik benne, majd az ellenvetésre, hogy a világ nem ilyen, azt válaszoljuk, hogy Isten országa valójában abban a körben valósult meg, amelyben béke és igazságosság van. 

Pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy „egy igazi skót férfi szoknyát hord, és nem visel alsónadrágot". Ezt a definíciót nem lehet ellenpéldákkal kikezdeni, mivel az „igazi skót férfi" nem objektív kifejezés, hanem egy álláspont arról, hogy a beszélő szerint milyen legyen az „igazi skót férfi". Az ellenvetés pedig valójában csak ellenvélemény arról, hogy mitől „igazi" egy skót.

Hasonlóképpen, az „Isten országa a békés igazságosságban élők körében  már megvalósult a földön" kontra „Isten országa akkor valósul meg a földön, amikor minden ember teljes békében és igazságosságban él" kijelentések nem logikai állítást fogalmaznak meg, hanem két különböző véleményt az „Isten országa" fogalomról, amelyek között nem tudunk objektív igazságot tenni, hiszen a vélemény definíció szerint nem objektív.

Legfeljebb újabb véleményeket fogalmazhatunk meg arról, hogy melyik állítás felel meg jobban Jézus tanításának. Jézus nem adott konkrét és részletes leírást Isten országáról, így azt az értelmezést is lehetővé tette, hogy Isten országa esetleg csak az igen távoli jövőben valósul meg, az igen távoli jövőbe pedig akár egyfajta tökéletességelvárást is kivetíthetünk. Ha megfontoljuk, hogy judaista elképzelés szerint a Messiás feladata elhozni Isten országát a földre, akkor a mérleg serpenyője talán arra billen, hogy Jézus ezt ténylegesen meg is tette, ám ez nem szükségszerű. Ahogy a földi győzelem terén sem igyekezett rövid távon megfelelni a judaista elvárásoknak - így a vita nem zárható le.

Ki-ki fontolja meg, hogy a rendelkezésére álló legjobb információk alapján mint vélekedik Isten országának földi eljöveteléről.

- vége -