2015. november 11., szerda

A házasság - jólétünk forrása

A heteró monogám párkapcsolatok válsága paradox állapot: a jólét növekedéséből ered, és a jólétünk csökkenéséhez vezet. Ilyen értelemben akár önmegoldónak is tekinthetnénk – ha a társadalmunk túlélné a megoldást.

A párkapcsolati válság súlyát a mezőgazdaság párhuzamán mérhetjük fel. Ismert és részletesen leírt folyamat, hogy a nomád vadászó-gyűjtögető közösségek létszámnövekedése szükségszerűen letelepedéshez vezet. Egy vadászó-gyűjtögető horda megélhetéséhez sok-sok négyzetkilométernyi terület szükséges, míg egy letelepedett horda (klán) megélhetéséhez ennek a tizede is elég. A kulcs a mezőgazdaság: földművelés, állattartás. A ma trendi történelemszemlélet szerint a letelepedés nagy árral jár. Oda a szabadság, az izgalmasan sokszínű élet, helyette jönnek a betegségek, a járványok, az unalom, és a rablók elleni védekezés. Másrészt, a népsűrűség egy ponton túl nem kínál választást: vagy a letelepedés, vagy a halál. Mára szinte minden nomád nép letelepedett vagy kipusztult. Pontosabban, elkerülhetetlen konfliktusok során kipusztították a letelepedettek. Igazságtalanság? Nem, mert semmilyen módon nem kerülhető el. A letelepedettek nem férnek meg a nomádok mellett, és fordítva, a két életforma nem kompatibilis egymással. A homo sapiens definíció szerint alkalmazkodik a változó körülményekhez, belátja a szükségszerűséget, kultúrát vált, és letelepedik. Aki nem telepedik le, az az emberiség létszámnövekedése során, e definíció értelmében, sajnálatos módon nem bizonyult homo sapiensnek. Egy nomád emberiség egymilliárd főből sem állhatna, ezzel szemben elértük a hétmilliárdos szintet, és legalább tízmilliárdig még nőni fog a létszám. Várhatóan ezen a fenntarható jóléti szinten stabilizálódik. A letelepedés kötelezettségekkel jár. A földet folyamatosan művelni kell, az állatokat nem lehet magukra hagyni – nincs lustálkodás, kódorgás, kalandozás. Vagy ha mégis, abból éhínség és csúnya halál lesz.

Ugyanez a helyzet a párkapcsolatok terén: a heteró monogámia megfelel a letelepedésnek. A házasság megfelel a tulajdonjognak. A szentségi házasság megfelel a kiemelten védett tulajdonjognak. Unalmas? Csak mint a mezőgazdaság. Izgalmasabb lenne a vadászat? Ha túlélnénk, akkor akár annak is mondhatnánk, csakhogy nincs választási lehetőség. Letelepedünk vagy kipusztulunk. Vagy éhhalál végez velünk, vagy jön a létszámnövekedés terén sikeresebb szomszédos kultúra, és erőszakos konfliktusok során átveszi a területünket. Ha így történik, akkor a létszámnövekedés során, a fenti definíció értelmében, sajnálatos módon mi sem bizonyultunk homo sapiensnek, mint előttünk annyi más kultúra. A nomád párkapcsolatok ideje lejárt.

Ahogy a földművelés befektetést és elkötelezettséget kíván, úgy a házasság is. A búzamezőt nem elég felszántani és bevetni, ott kell maradni aratásig, különben nem lesz bő termés, jön az éhínség. Elvben learathatná a búzát más is, ha közben átköltöztünk a szomszéd földjére, és már ott aratunk. A mi jószágainkat etesse más, ahogy mi is gondozzuk majd máséit. Elvben működhetne így, a gyakorlatban azonban megtapasztaltuk, hogy ez a mezőgazdaság – és a közösség – lehanyatlása. Terméscsökkenés, elsorvadás, halál. A tartós elköteleződést nem lehet megúszni. Ahogy a párkapcsolatok terén sem.

Ezt végiggondolva elkezdhetjük újra méltányolni a kétezer éves tanításban rejlő bölcsességet: a  férfi és nő között létrejövő monogám szentségi házasságot Jézus, a judaista Messiás alapította, és ez a párkapcsolati forma azóta is a jólétünk, sőt a túlélésünk záloga. Vigyázzunk rá, állítsuk helyre a jó hírét, telepedjünk le benne, és tegyük újra sikeressé, mert a kulturális létünk múlik rajta.

14 megjegyzés:

  1. Mekkora is a mezőgazdaság részesedése ma a világ össztermelésében és a foglalkoztatásban? Na, kábé ennyire fontos a katolikus szentségi házasság is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mekkora a letelepedettek aránya a világ össznépességében? Na, kábé ennyire fontos a letelepedettség.

      Törlés
    2. Egyetértek; ami VAN, az mindig fontos.

      Más dolog a LEGYEN; a cikked az utóbbiról szól.

      Tény: a monogám whatever házasságot nem Jézus alapította, nem is volt szentség jó sokáig, már megint a kereszténységnek tulajdonítasz valamit, amit nem a kereszténység alkotott meg.

      És megint a kihalástól rettegsz, miközben a tízmilliárd fele menetelünk.

      Törlés
    3. „a monogám whatever házasságot nem Jézus alapította"

      - Állítja a poszt, hogy Jézus ilyen házasságot alapított volna? Szerintem nem.

      A poszt más irányból talán eredményesebben bírálható: pl. azzal, hogy szerinted nem jó a párhuzam. Semmi gond, a párhuzamok állítása és elfogadása intuitív. Valószínűleg a megrögzött nomádokat sem lehetett soha meggyőzni arról, hogy letelepedni ésszerű, kihalni meg nem. Ez a rész is intuitív.

      Törlés
    4. "a férfi és nő között létrejövő monogám szentségi házasságot Jézus... alapította". Kivéve, hogy akkor még nem volt szentség. És nem akkor oldódott meg a világ összes baja.

      Törlés
    5. Érthetőbbnek találnád így: Jézus tette szent intézménnyé a monogám heteroszexuális házasságot?

      Ez értelemszerűen nem oldja meg a világ össze baját, csak a párkapcsolati válsággal összefüggő bajait.

      Törlés
    6. A nomád gyűjtögető-vadász társadalmak fenntarthatóak voltak, nem zsákmányolták ki a természeti erőforrásokat, nem halmoztak fel. Az intenzív termelés vezetett a túlnépesedéshez és az egyenlőtlenséghez. Ennek a modellnek az agresszivitása vezetett a gyűjtögetők "megérdemelt" kihalásához. Az ésszerűség nevében üljük meg a "fejlődés" lovát úgy, hogy a környezetkárosodást nem árazzuk be. Te is egyenlősíted a GDP-t a társadalom boldogságával.

      Törlés
    7. Ebbe ne menjünk bele, Jézus történeti személy voltáról meg családpolitikájáról csak ismeretlen szerzőjű szépirodalom maradt fel, tárgyalása nem lehet ideológiamentes. Hogy a nukleáris család válasz-e a kor kihívásaira, az nem azon múlik, hogy Jézus mit mondott, ha élt.

      Törlés
    8. „A nomád gyűjtögető-vadász társadalmak fenntarthatóak voltak"

      - Tényleg? Akkor miért pusztultak ki?

      „Jézus történeti személy voltáról meg családpolitikájáról csak ismeretlen szerzőjű szépirodalom maradt fel"

      - Tévedés. Jézus történelmi személy voltát elég jól bizonyítja, hogy a rabbinikus irányzat Kr.u. 83-ban kitagadta és megátkozta a követőit, minden rabbinikus judaista köteles ma is háromszor elimádkozni ezt az átkot. Ha a judaistáknak nem hisszük el, hogy Jézus tényleges történelmi személy volt, akkor mégis kinek hinnénk el? Egyébként a kérdés nem kardinális a témánk szempontjából.

      Hogy miről mit mondott, azt némileg valóban eltérően írták le, de az eltérések azért nem alapvetőek (mint pl. Mohamed esetében néhány ponton), és ha belegondolsz, a keresztény egyház akár pontosan követi Jézust a szentségi monogám heteró házasság terén, akár magától fejlesztette ki, ez nem változtat az évszázadok során kialakult szentségi monogám heteró házassági gyakorlaton. A gyakorlat szerzőjét esetlegesen elvitatva még nem vitattuk el a gyakorlat értelmét és hasznát, amiről a poszt szól.

      Törlés
  2. Azért pusztultak ki, mert kiirtották őket a territoriális letelepült népek. A társadalom fenntartható volt, külső okok miatt pusztult ki. Ezt tudnod kéne Káin és Ábel tanmeséjéből, elsős gimis törianyag.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dögöljön meg a rézfaszú bagoly! Nnay ezzel bizonyítottam, hogy a rézfaszú bagoly létezik. QED.

      Törlés
    2. Az értelmét és hasznát lehet tárgyalni. De ha körbenézel, a kakukk se halt ki, meg az elefánt se, azaz kifejezetten kétséges, hogy a monogám szentségi házasság (a kétszülős nukleáris család) lenne az egyetlen evolúciós értelemben sikeres mating strategy. Hacsak nem azt kezded mondani, hogy a szentségi házasságban élők mellett nem fér meg más modell, és aki nem követi, az megérdemelten kipusztul. De ez megint mételyes szociáldarwinizmusod. Ami a fasizmus forrásvidéke.

      Törlés
  3. Az ismeretségi körömben van jó néhány superwomen.

    az általánosban és a középsuliban ők voltak a 'jótanulók', hajtós, rámenős kis csajok, akik sírva fakadtak, ha "csak" négyest kaptak valamiből, és jórészt sportoltak, nemritkán a diák élet aktív tagjai is voltak. Keményen melóztak otthon, keményen a suliban. Megvan a figura?

    Tovább! Nyilván felvették őket egyetemre, főiskolára, ott is tolták a tanulást, kis szervezkedés ... és mellette általában diákmeló. Keményen, ahogy kell.

    Diploma után nyilván elhelyezkedtek. Egy-két év ... családalapítás .. egy gyerek... két gyerek... gyes közben másodállás ... aztán másoddiploma ... csak hogy ne unatkozzunk ... aztán általában becsúszott a harmadik gyerek... na még egyet, hogy párban legyenek ... aki látott már ilyet, tudja, milyen mondjuk elindulni csak egy egyszerű iskolai rendezvényre három-négy gyerekkel ... : ) kemény meló!

    Aztán vissza a hivatáshoz ... persze közben nőnek a gyerekek, kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.... ezek a nőismerőseim általában jól is néznek ki, fittek, mert valahogy -csak a 'jóisten tudja hogy-, magukra is van idejük.... de a munkában is helyt állni ... biztos, hogy tovább kell magát képeznie ... nem egy az ilyen nő ismerősöm ilyenkor kezdi írni a doktoriját ... aztán lassan unokák ... jjha, és közben a szülők megöregednek.... őket természetesen ki gondozza? Na ki?!

    Csak keményen, csak keményen ... ez egy szép ívű értelmiségi női pálya ... tényleg nem egy ilyet látok magam körül.

    Miről beszélünk? A női kvótáról? Ja, ez nem az a blog? Na mindegy, csak úgy eszembe jutott ...

    VálaszTörlés