2015. október 8., csütörtök

Jézus társadalma

A menekültügy hasznos irányba tereli a közéleti diskurzust, végre elkezdtük átgondolni, kik/mik vagyunk, és hogyan kerültünk a mai helyzetbe.

Róna Péter ( http://nol.hu/velemeny/a-menekultkerdes-margojara-1565933?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201510 ) megállapítja, hogy a liberalizmus a kereszténységből adódik, és kötelezettségeket ró a keresztényekre. Igaza van, még ha a konkrét kötelezettségekről írott elképzeléseivel nem is értek egyet. Azzal azonban igen, hogy a szabadság hasznos mértékű szeretete keresztény erény. Számomra nem következik belőle, hogy az elszántan kereszténygyűlölő és szabadságellenes Mohamed híveit kritika nélkül be kellene fogadni. Ha Hitlert nem szeretjük (sőt), miért fogadnánk szeretettel a Hitlernél sokkal szélsőségesebb iszlám értékrend képviselőit?

Róna Péter írása ihlette Köntös László színvonalas eszmefuttatását ( http://reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2015-10-03/szogesdrot-es-keresztenyseg ), amelyben a szerző leszögezi, hogy „A kérdés nagyon egyszerűen ez: lehet-e a jézusi modell alapján társadalmat szervezni? Nos, ki kell mondani: nem lehet. Akkor lehetne, ha minden emberben megvalósulhatna Jézus tökéletes embersége."

Én ez utóbbi tézissel szállok most vitába. Egyrészt díjazom az egyszerű megfogalmazást, ilyen tisztán és világosan kellene minden ügyről írnunk, hogy kiderüljön az álláspontunk értéke. Másrészt, a tartalommal nem értek egyet, szerintem Jézus, a judaista Messiás tanításának pont az a lényege és világraszóló előnye, hogy társadalmi modellt lehet rá építeni. Jézus tanítását nem is lehet másként követni, mint konkrét társadalmi formában megvalósítva.

A judaizmus szerinti Messiás munkaköri leírásában szerepel, hogy el nem múló igazságos földi jóléti társadalmat teremt és vezet. Jézus a tíz parancsolatra és a „szeresd embertársadat, mint önmagadat" parancsra alapozva egész földi tanítása során hirdeti Isten országát, amely közöttünk van. Ennél világosabban aligha lehetne megfogalmazni, hogy a messiási kor az el nem múló igazságos földi jóléti társadalom kora, ezt hirdeti Jézus, erre vonatkozik a tanítása.

Ha úgy vélnénk, hogy Jézus alapján nem lehet földi társadalmat szervezni, akkor azt állítanánk, hogy Jézus szerintünk, az állítólagos követői szerint SEM judaista Messiás. Ezzel pedig furcsán definiálnánk magunkat. Keresztény: az a halmozottan hátrányos helyzetű hülye, aki abban hisz, akiről állítja, hogy nem az, aki, és nincs rálátása arra, hogy e kognitív disszonanciát nem ártana megbeszélnie kezelőorvosával, gyógyszerészével. Ha így vélekednénk a judaista Messiásról, egyik szánkkal meghazudtolnánk a másik szánkat, ami önmatt lenne. A Münchausen báró történet akrobatikus változatát adnánk elő, amelyben magunk alól rántjuk ki a szőnyeget.

Jézus alapján immár 2000 éve lehetséges az adott kor legigazságosabb, legjólétibb társadalmát megszervezni. A történelem bármely pontján összehasonlítva a világ társadalmait azt kapjuk, hogy a keresztény társadalmak magasan igazságosabbak és jólétibbek minden alternatívánál. Nem tökéletesek? Igaz. Csak az adott korban elérhető legjobbak, és ez az, ami reálisan elvárható. Leibniz szerint a keresztények minden korban a létező világok legjobbikában élnek. Minél jobban igyekeznek megvalósítani Jézus tanítását, annál közelebb kerülnek a tökéleteshez.

Gyáva népnek nincs hazája, ezért nem meglepő, hogy a judaista Messiásról gyáván hallgató keresztényeknek szűkül a világa. Ebben nem a k-e-r-e-sz-t-é-ny-s-é-g betűsorral leírt akárminek/izének/entitásnak a térvesztése a probléma, hanem az, hogy az emberiség elveszíti a betűsorral jelölt erkölcsi rendszer földi előnyeit. Romlik a világ állapota, ha a keresztények gyávák hozzá, hogy a Messiás tanítása szerint igyekezzenek jobbá tenni. A lámpást nem lehet véka alá dugni, a hegyen épült várost nem lehet elrejteni, a Messiás tanításának földi eredményeit nem lehet nem felmutatni.

Hogy közben nem tökéletesek a keresztények? Igaz. Nem is feladatuk, mert nem ők a judaizmus szerinti messiások, hanem Jézus az egyetlen judaizmus szerinti Messiás, aki után nem jön több messiás (pl. Mohamed vagy egyéb néven), mert nincs miért. A judaista Messiás tökéletes tanításán csak rontani lehet, ahogy a Korán is mutatja. Szíveskedjenek olvasni.

Lehet, hogy sokkolom az olvasót a következő evidenciával: a homo sapiens közismerten nem angyal, és nem tud fénnyel táplálkozni. A „tökéletesség" kontraproduktív hajszolása helyett egyszerűen fel kell mutatnunk az emberiségnek, hogy lám, mire megyünk homo sapiensként jólétben, igazságosságban Jézus képességeink szerinti követésével. Vegyen rólunk példát a többi ember, de ne a nem létező tökéletességünk miatt, hanem Jézus, a judaista Messiás tanításának egyedülálló földi érdemei miatt.

Konkrétan milyen társadalmi modellt lehet Jézus tanítására építeni? Olyat, amelyik 2000 év óta létezik, s amelyik legjobb tudásunk és képességeink szerint igyekszik megvalósítani a tíz parancsolatot, valamint a „szeresd embertársadat, mint önmagadat" parancsot.

6 megjegyzés:

  1. A „szeresd embertársadat, mint önmagadat" nagyon jó elv. Egyszerű, világos, látszólag könnyű lenne betartani. Betartása hatékonyan elősegítené a világ jobbá tételét. Miért nem sikerül mégsem egységes érvénnyel alkalmazni még a kereszténységen belül sem? Nem lehet, hogy van az emberben valami, ami ennek erősen ellene hat? Ezt a valamit a kereszténység bűnnek nevezi. Hogy pontosan mit is takar a "bűn" fogalma, azt nehéz pontosan meghatározni, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy határozzuk meg, hogy az, ami miatt az ember önmagára utalva nem képes betartani a fenti elvet.
    Ezért van szükség az ezt megelőző, még fontosabb parancsara: "szeresd az Istent". Enélkül nem működik a második parancs sem. Csakhogy, látszólagos egyszerűsége ellenére ez a parancs korántsem olyan világos, mint a "szeresd embertársad". Hogyan kell Istent szeretni? A vallás hagyományos válasza: úgy, hogy betartod a parancsait. Csakhogy a mai, liberális demokrácián szocializálódott embert ez a válasz már nem elégíti ki. Mélyebben pedig, érdeklődés hiányában, nem ássa bele magát a dologba. Igaz, régen sem volt feltétlenül jobb a helyzet, valamin mindig elcsúszott a főparancs betartása.
    Így tehát, önmagában a „szeresd embertársadat, mint önmagadat" elv nem működik, ha a józan észben reménykedve erre alapozod a társadalomjobbítást, akkor ugyanolyan utópiát kergetsz, mint a felvilágosodás vagy a kommunizmus utópistái, akik az ember alapvető jóságában és az ész győzelmében bíztak.

    Jézusi alapon társadalmat szervezni nem lehet, de a jézusi mintát érdemes felmutatni, némi javulást azért lehetne elérni vele.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól szólsz, én is pontosan így látom.

      Törlés
    2. Örülök, de akkor miért erőlteted mindig, hogy a „szeresd embertársadat, mint önmagadat" lenne a megoldás minden problémára?

      "a messiási kor az el nem múló igazságos földi jóléti társadalom kora, ezt hirdeti Jézust" - erre magadtól jöttél rá, vagy volt "mestered"? Fel tudnád esetleg vázolni ennek az elképzelésnek az eszmetörténeti hátterét?

      Törlés
    3. Nem tudom felvázolni az eszmetörténeti hátterét, csak megadni Jézus parancsának a szövegforrását: Máté 22, 37-40.

      Hogy a messiási kor az el nem múló földi igazságos jólét kora, azt többek között itt olvashatjuk: https://en.wikipedia.org/wiki/Messianic_Age

      Amint látod, a Bibliából és judaizmusból, illetve a judaizmusra hivatkozó publikus forrásokból tájékozódom. Feltételezem, hogy ha valaki tudta, mit jelent a Messiás, akkor a judaisták tudták és tudják.

      Törlés
  2. Egy korábbi írásodban már -igen képletesen- szét lett választva a tudomány, mint olyan és Isten, mint olyan .... az nekem nagyon kerek volt ... ez most nem kerek ... nem mintha egyes állításaival vitatkozni akarnék vagy tudnék ... (miért is tenném?) Csak hát az üzenet nem világos ... legalábbis ami nekem átjön ... az nem tiszta.

    A világ jelenségeit csak a tudományos vizsgálat és tárgyalás egyszerűsítése céljából érdemes részekre/halmazokra bontani ... minden más célzattal való elkülönítés sunyi! - foglalom össze szabadon a klasszikus, érték-kereső gondolkodók tanítását.... (sunyi = érdek-alapú) ... és Te magad is Jézus tanainak ezt a 'korszerű, lényegében "univerzalista" olvasatát publikálod 'itten - nem kis lelkesedést kiváltva a magamfajta kevéssé naprakész műveltségű/műkedvelő filozófia fogyasztóból.

    Isten országa -írod valahol- egységes: nemzetek, vallások, pártok és szekták felett álló .... globális, mondhatnánk a mára kissé rossz ízű szóval ... akkor meg mi csuda értelme van ezen a Messiás nem Messiás dolgon ennyit polémiázni?!

    Egy igazi meritokráciában számítana az, hogy a 'jóképességű polgár milyen nemzetiségű, ki fia borja, milyen néven emlegeti Istent vagy annak fiát, küldöttét?!?!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy igazi meritokráciához kellenek érdemet és hivatalt vállaló emberek, valamint az érdemet elismerő, és a meritokrata vezetőt elfogadó emberek. Ha ez a kettő egybeesik, akkor szerencsés az adott társadalom. A kulturális háttér pedig elfogadottsági tényező.

      Törlés