2015. október 30., péntek

A bűn zsoldja?

Elcsépelt protestáns riogatásnak számít, hogy „a bűn zsoldja a halál". Hát van a bűnnek zsoldja? Ha igen, hogyan kommunikálható ez a kérdéskör?

Szerintem úgy, ahogy egy pilótajátékba beszállt emberrel kommunikálunk. A pilótajáték mesés hozamot ígér a befektetőknek, és amíg folyamatosan vannak új belépők, addig valóban jön is a hozam. Amint stabilizálódik a létszám, a szisztéma bebukik, mert nincs mögötte tényleges gazdasági tevékenység. Mindenki tönkremegy, és jajveszékel, hogy ő nem tudta, nem is sejtette, meg egy darabig honnan is tudhatta volna, hiszen a szisztéma fizetett. A pénzügyi szakemberek ilyenkor arra figyelmeztetnek, hogy fogjunk gyanút a mesés hozamígéreteket hallva, nézzünk utána, mire alapul az ígéret. Aki körültekintően fektet be, az nem dől be a piramisjátéknak.

A keresztények úgy is felfoghatják a szerepüket, mint akik az erkölcsi pilótajátéktól védik naiv embertársaikat, emlékeztetik őket a körültekintő pénzügyi stratégiára. A bűn mindig pilótajáték: 1. Megcsalod a házastársadat, és jön a rövid távú hozam. Aztán bebukod a házasságodat. 2. Eliszod az eszed és a család pénzét, és míg mámoros vagy, élvezed a hozamot. Aztán csodálkozol, hogy a lányod is alkoholistához megy férjhez, és rossz házasságban él. 3. Újraházasodsz, és nagy hangon hirdeted, mennyivel boldogabb vagy, mint az előzőben. Aztán az új férjed kikezd a lányoddal, hirtelen minden csúnyára fordul, és nem érted, hol romlott el az egész. 4. Elhanyagolod a gyerekeid nevelését, mert önmegvalósítasz. Aztán csodálkozol, hogy a gyerekeid elhanyagolják az unokáikat, és ahogy náluk látod ezt a jelenséget, úgy már zavar. A bűn zsoldja a földi boldogtalanság.

A földi kárt sokkal könnyebb kommunikálni, mint a vélt égit. Magyarázhatod a naiv befektetőnek, hogy a halála után majd bedől a pilótajáték, és megnézheti magát. Ki fog nevetni, kit érdekel, mi lesz a halál után. Ha azzal érvelsz, hogy még életében, itt, a földön megéli a szisztéma összeomlását és az ebből eredő kárt, sőt a gyerekei, unokái is öröklik a veszteséget, oda fog figyelni rád. Lehet, hogy haragszik, amiért korán szólsz, amikor a pilótajáték még trendi, amikor még vannak új belépők, amikor még fizet. Haragudjon: az indulat sokaknál az észhez térés előfeltétele. A haragból lehet az AHA-pillanat, a nagy belátás perce, a megfontolt stratégiára váltás (a megtérés).

A pénzügyi párhuzam egyébként nem erőltetett, a szociológiában társadalmi tőkének nevezik az emberi kapcsolataink értékét. Minél közösségbarátabban (erkölcsösebben) viselkedik az ember, annál nagyobb a társadalmi tőkéje. A bűn a társadalmi tőkét amortizálja le.

Figyeljünk oda arra, hogy ne védjük túl senki anyagi érdekét. Nem filléres veszteségektől szeretnénk kézi vezérléssel óvni embertársainkat, hanem a nagy tőkeleolvadástól, az egyéni és közösségi összeomlástól. Ezt önérdekből tesszük: a társadalom annál jobb állapotban van, minél jobb állapotban vannak a tagjai. Minél jobb helyzetbe hozzuk embertársainkat, annál jobb lesz nekünk.

3 megjegyzés:

  1. Amit itt leírsz, az tulajdonképpen a karma működése. Ez szerintem is jobban leírja a valóságot, mint a kereszténység bűn köré épített koncepciója, bár alapjában véve ugyanarról szól mindkettő. Egyik vallás sem képes tökéletesen megragadni a valóságot, de mindegyiknek vannak olyan koncepciói, amelyek a többinél szemléletesebb domborítják ki a valóság egy-egy aspektusát.

    "a társadalom annál jobb állapotban van, minél jobb állapotban vannak a tagjai. Minél jobb helyzetbe hozzuk embertársainkat, annál jobb lesz nekünk" - Ezzel az alapelvvel azt hiszem, csakis egyetérteni lehet. Utána viszont évekig elvitatkozhatnánk azon, hogy mitől lehetnének jobb állapotban, helyzetben az embertársaink.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. „Amit itt leírsz, az tulajdonképpen"

      - Jók a meglátásaid, és igazad van, én is úgy gondolom, hogy a jobb állapot elvében megállapodni könnyű, a gyakorlatáról viszont folyamatos lesz a vita. Nem lehet másként.

      Törlés