2015. október 20., kedd

Lyézus Mária!

Ha a vallást folklórnak tekintjük, nem csoda, hogy lassan az ufókról is többet tud az emberiség, mint a kereszténységről. A földönkívüliekkel kapcsolatos téveszméket nem tervezem eloszlatni, mert a téma természetéből adódóan nem tudhatjuk, mi téveszme, és mi nem. A kereszténységgel kapcsolatban azonban tudhatjuk, hogy a dezinformációk oka félreértés, ürügykeresés és egyszerű ismerethiány.

1. Mária-kultusz
Tömegek háborognak a Mária-kultuszon „hogyan lehetséges?", „micsoda hamisítás", „eretnekség", „botrány", „casus belli", stb. felkiáltással. Igazuk van? Igazuk lenne, ha létezne Mária-kultusz. De nem létezik. Mária-kultuszt senki sem alapított, senki sem folytat egyházi jóváhagyással, de még magánban sem. A kultusz súlyos teológiai probléma lenne, ha a kultusz tárgyát istenként dicsőítenék, áldozatot mutatnának be neki. Mária nem tárgya ilyen kultusznak, a judaista Messiás követői a Messiás anyjaként tisztelik, semmi több. Buddháról aranyozott szobrokat mintáznak a buddhisták, virágokkal, ajándékokkal és füstölőkkel fejezik ki iránta a tiszteletüket, de egyikük sem mondja, hogy a Buddha (jelentése: a Megvilágosodott) valamiféle isten volna. Buddha-tisztelet van, Buddha-kultusz nincs. Nem háborog ezen senki, nem tör ki emiatt vallásháború. Hasonlóképpen: Mária-tisztelet van, ez nem teológiai probléma, Mária-kultusz viszont nincs.

2. Jézus Isten vagy ember?
Az osztrogótok (keleti gótok) őszintén elismerték Kr.u. 600 körül, hogy minden évben új hadjáratot akarnak, a vele járó hadi zsákmány miatt. Bármilyen ürügy jó, ha rá hivatkozva rabolni lehet. Ilyen ürügy volt, hogy Jézus valóságos Isten-e. Sokáig háborúztak erre hivatkozva, míg Nagy Károly rendet nem rakott Európában. A harcias osztrogótok mintájára Mohamed is szenvedélyesen hirdette, hogy Istennek nincs fia, tehát Jézus nem lehetett Isten. Ez sem volt több, mint ürügy az arab hódításokra. Mohamed azt is kijelentette, hogy Ábrahám nem Izsákot, hanem az izmaeliták őseként tisztelt Izmailt akarta feláldozni, szemrebbenés nélkül átírva ezzel a Bibliát. Ami arra utal, hogy a Prófétának nem voltak valódi teológiai aggályai, hódító hadvezér volt, területet akart szerezni. Sokakat foglalkoztat azóta is a kérdés, hogy Jézus ember volt-e, Isten volt-e, vagy pontosan félúton a kettő között. Egyszerű a válasz: Jézus pont olyan természetű, mint teológiai értelemben a judaista Mosiach (Messiás). Ószövetségi elvárás szerint az egész földkerekség uralkodója örökkön örökké. Mivel ez nem megy egyszerű embernek, a judaisták alighanem kidolgoztak egy kb. 25 ezer oldalas leírást a Mosiach természetéről, amelyet azonban nem osztottak meg a gójokkal. Nem kell önállóan kifejlesztenünk a spanyol viaszt, nézzük meg, a judaizmus szerint milyen természetű a Mosiach, és amennyiben továbbra is állítjuk, hogy Ő a judaista Messiás, akkor nyugodjunk bele, hogy Jézus bizony olyan természetű.

3. Isten országa az égben van?
A judaizmus szerint nem, hanem a földön. A keresztények olyan zsidókból lettek, akik elfogadták Jézust Messiásnak. Hogy lehet Jézust elfogadni Messiásnak anélkül, hogy elfogadnánk az Isten földi országára vonatkozó judaista koncepciót? Sehogy. Ha a judaizmus messiásfelfogása nem az Igazság, akkor a keresztényeknek nincs érvényes hivatkozási alapjuk a kereszténységre. Példa: egy apa fekete dízel Mercedes-t ígért mindkét fiának. Telt-múlt az idő, egy szép napon megérkezett egy hasonló autó, amely azonban első pillantásra mégsem látszott egyértelműen fekete dízel Mercedesnek. Az egyik fiú azt mondta, hogy neki nem kell, inkább vár tovább a megígért autóra. A másik fiú némi habozás után úgy döntött, hogy bár mintha lenne néhány különbség, mégis ez az az Autó, és elfogadta. Mármost, az a kérdés, hogy amikor megáll vele a benzinkútnál, benzint vagy dízelolajat tankoljon-e bele? Ha elhiszi, hogy ez a megígért autó, akkor a kérdés nem kérdés, dízelt kell tankolnia. Ha benzint tankol bele, azzal elismeri, hogy a testvérének volt igaza, ez nem a megígért autó. Nem fekete dízel Mercedes, hanem talán világoskék benzines Trabant, semmi köze az Ígérethez és az Igazsághoz. Ennyire egyszerű a judaizmus messiásváró és messiáskövető ága (a kereszténység) közötti nézetkülönbség. A keresztények vagy elhiszik, hogy Jézus olyan Messiás, amilyennek a judaizmus szerint lennie kell, és Isten országa ott van, ahol a judaizmus szerint lennie kell, vagy a kereszténységüknek semmi köze a judaista Ígérethez és Igazsághoz.

4. Van-e földi értelme Jézus tanításának?
A judaizmus szerint a Messiás földi király, a tanítása egyszerre értelmes és hasznos a földön, és bárhol máshol is. Ha van máshol – ebben a judaisták nem értettek teljesen egyet. Jézus eldönti a kérdést azzal, hogy Ábrahám és Izsák Istenét az élők Istenének nevezi. A Messiás tanításának számos olyan szó szerinti értelmezése lehetséges, aminek földi értelme nincs, ám ennek ellenére közforgalomba hozható. Például: oszd szét mindenedet a szegények közt, mondta bizonyos szövegösszefüggésben Jézus. Ebből akár arra is juthatunk, hogy akinek lakása van, adja oda a hajléktalanoknak. Persze ettől ő válik hajléktalanná, mindjárt be is kopoghat az új tulajdonoshoz, hogy adja vissza a lakást, és ötpercenként helyet cserélhetnek egymással. Ha nincs értelme lakást építeni, mert állandó szerva-itt-csere-ott folyamatot vált ki, akkor az emberek nem építenek lakást, és előbb-utóbb mindenki hajléktalan lesz. Gondolkodjunk el rajta, hogy vajon ezt tanította volna a judaista Messiás, aki nagyobb Dávidnál, és bölcsebb Salamonnál? Vagy: szeressétek ellenségeiteket, mondja Jézus egy másik szövegösszefüggésben. Ebből az következik, hogy a kígyót kebelre ölelni erény és kötelesség? Tényleg ez lenne a judaizmus szerinti Messiás tanítása, vagy valami bonyolultabb, földi haszonnal és értelemmel bíró rendszer, amint azt az Ószövetség állítja? Aki hiszi, hogy Jézus a judaizmusban ígért Messiás, az kénytelen értelmesen értelmezni a tanítást, kamatoztatva a tálentumait.

Aki nem rakja következetes gondolkodással össze magában a kereszténységet, nem igyekszik hozzájutni az elérhető legjobb információkhoz, és nem keres Jézus tanításában a judaizmus szerinti Messiáshoz illő és méltó értelmet, könnyen Lyézus Mária követőjévé válhat úgy, hogy fel sem tűnik neki.

5 megjegyzés:

  1. Re/ Nem nagyon értek a protestáns-katolikus marakodáshoz (amely nem kifejezetten győz meg arról, hogy a kereszténység hozná el a világbékét), de az a nyolcmillió katolikus, aki aláírásával petíciózott, hogy Mária mennybe való felvétetése legyen dogma, egyúttal azt is kérte, hogy legyen dogma Mária társmegváltói (co-redemptrix) státusza is. Az előbbi igény pápai meghallgatásra talált, az utóbbi nem (1950). Azért én ezt nehezen értelmezem úgy, hogy senki sem adózott a katolikus táborból hüperdulia helyett latriával. De mondjuk nekem alapvetően mindegy. (A megnevezetlen "tömegek" ezúttal, gondolom, nem az ateisták, hanem a protestánsok, karizmatikusok (?), hitesek, nem? Mer' ez viszont érdekel -- milyen frontokat látsz a kereszténység kebelin bévül.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. „milyen frontokat látsz a kereszténység kebelin bévül"

      - Amilyeneket pl. a buddhizmus kebelin bévül: legfeljebb félreértésen, ürügykeresésen és ismerethiányon alapulókat. Senkinek semmi oka bármin is veszekedni, régen sem volt. A kereszténység lényegét a Messiás tanítása szerinti világjobbításban látom, ezen dolgozva legfeljebb praktikus és/vagy módszertani viták adódnak.

      Törlés
    2. A buddhizmus keretein belül nem nagyon vannak ilyen frontok. Kétezerötszáz év alatt volt összesen vagy hat zsinat, az utolsó épp az ötvenes években, és lényegében a szent szövegek gondozásával, recsitálásával és fordításával, kritikai kiadásával foglalkoztak. Olyan fajsúlyú kérdés, mint Mária részessége a megváltásban, vagy hogy meghalt-e, mielőtt eljutott a menyországba, nem nagyon merült föl... És a kereszténység történetében ezek még apróbb dogmatikai kérdések.

      De értelek: Szerinted a jézusi tanítás nagyjából egyértelmű és bár a valóság nem megismerhető, javítható. De ha a valóság nem megismerhető, akkor honnan tudjuk, hogy javítottunk-e rajta? Hm.

      Törlés
    3. Intuíció ennek is, mint annyi másnak az alapja az életben. Ha lenne jobb alap, akkor azt használnánk.

      Törlés
    4. Jé, a hülye azeista tudósok nem értik, hogy nincs teljes bizonyosság! Mi a különbség a Te intuíciód és az ateista tudósok intuíciója közt (azon túl, hogy a Tiéd mögött ott a teljes bizonyosság No. 2, azaz a kétség hiánya)?

      Fogadnék egy karton sörbe, hogy nemsokájön egy cikk az ontológiai bizonyosság, a gyakorlati probabilitás, az intuíció és a hit kapcsolatrendszeréről szellemes példázatokkal.

      Törlés